Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Tímár Péter: A középkori templomok kutatásának jelenlegi helyzete

ján megszerkesztett diagram a módszer további finomításával később talán lehetőséget ad majd arra, hogy az ennél lényegesen többször előforduló titulusok statisztikai görbéjéből némi következtetést vonhassunk le annale magyarországi koraiságát illetően, együtt elemezve a földrajzi eloszlással. Mivel az oklevelek a különböző országrészekre vonatkozólag különböző gyakorisággal szerepelnek, hasznos, ha fenti térképünket a Szent György nevét viselő földrajzi nevekkel kiegészítjük. A történelem viharait ezek jobban átélték, mint az oklevelek, mégis azt látjuk, hogy elhelyezkedésük gyakorisága lényegében azonos azzal, amit az okleveles anyag tükröz, A mai álláspont szerint a védszentek nevéből képzett földrajzi nevek a XIII. század második felében terjednek el, és nevüket a falu templomától kapták. A történelmi Magyarországon kb, 1.000 ilyen név van. Csak azt nem tudjuk, hogy e templomok^ honnan kapták titulusukat, mert ha a közép-dunántúli Szent Márton templomokat vizsgáljuk, kiderül, hogy a falut birtokló pannonhalmi apátság templomától. Tisztázatlan e teória azért is, mert már a XIV. században sok olyan védszent nevéből alakított falunévvel találkozunk, amely nem egyezik az ott említett templom titulusával. A középkorban a titulusváltozást ritkaságnak tarthatjuk, így a kérdés még behatóbb tanulmányozást igényel. Megynyugtató választ a mintegy 6000 magyar középkori terr.plom történetének, alaprajzi jellegzetességeinek, az átépítések törvényszerűségeinek kérdéseire, korai egyházszervezetünk orientációjának kérdésére a dinamikus és statisztikai szemléleten alapuló komplex adatfeldolgozástól is várhatunk.