Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1979.

Zombori István: A Pallavicini uradalom és a falukutatók (Féja Géza és Kovács Imre pere)

helyzetüket megörökítette. A Pallavioini uradalmat különösen két megrázó könyv is célpontul választotta. Kovács Imre "A néma forradalom" című könyvében rá.7;utatott az uradalom felelősségére, amely a vidék községeinek szétverése miatt terhelte. Bebizonyítja, hogy a helyi közigazgatás személyiségei - jegyzők, bírók stb, - a gróf érdekeit képviselik, és azért kedvezményesen több százholdas bérleteket kaptak. Leírja a cselédlakások embertelen körülményeit, és azt, hogy bérük 1925-35 között alig változott, holott a pénz értéke ezalatt jelentősen csökkent. A téli ínség idején a napszámosok - hogy családjuknak legyen mit enni - előleget vesznek föl a következő munkára. így azután érthető módon kénytelenek súlyos és megalázó feltételek mellett elszegődni. A bátor hangú könyv szerzőjét Pallavicini gróf bepörölte. A tárgyalás során bűnösnek mondták ki Kovács Imrét kétrendbeli osztály elleni.izgatás és nemzetrágalmazás vétségének elkövetése miatt. Jellemzőnek tartjuk a bíróság érvelését, miszerint nem kívánja kutatni, "hogy a Pallavicini uradalmak vagy éppen más nagybirtokok birtokpolitikájában, a cselédséggel és a mezőgazdasági munkásokkal való bánásmódban egyes helyeken voltak—e és vannak-e kivetni valók, mert ez nem tartozik e per keretébe." Legfőképpen azért marasztalták el a könyvet, hogy megállapításait kiterjesztette az egész országra. Érthető a Horthy bíróság igyekezete, hogy az eset egyedi jellegét hangoztassa: "azok a tények, amelyek valódiságát a védelem bizonyítani kívánta, valóságuk esetében sem adnának alapot olyan általánosító jellegű következtetések levonására,