Múzeumi Füzetek Csongrád 5. (Csongrád, 2002.)

Erdélyi Péter – Szűcs Judit: Csongrád évszázadai

Csongrád a középkorban A kiállítás ezen részében a csongrádi földvár egy lehetséges rekonstruált változatát, az egyházi és mindennapi életet, valamint a korabeli fegyvereket mutatjuk be. A S^ent istván királyi vármegyeszékhelye Csongrád időszaki kiállítás (2000. április 28 — augusztus 10.) anyagát felhasználva szemléltetjük a várszervezet és az egyházi élet főbb területeit azzal a szándékkal, hogy a látogatók képet alakítsanak ki Csongrád vármegye életének mindennapjairól, a várszervezet működéséről és hitéletéről. * Alföldi vagy Kárpát-medencei szláv földvár rekonstrukciók és régészeti kutatások eredményeit felhasználva készült el a vár 45 x 45 an alapú makettje, amelynek részletei: várfal, várkapu, híd, templom, ispán ház és két veremház. Anonymusszal ellentétben, aki szerint a várat Ond fia Ete szlovénekkel építtette fel (innen a cserni grad — fekete vár név eredete), valószínűleg a szláv abodritok építették, és a 8. században már a bolgár-török birodalom északi erőssége volt. * A 16. századi (Lá^ár deák) térkép a Tisza bal partjára helyezte el a várat, azonban napjainkig vitatott kérdés: a folyó mély partján állott az erősség; erre végleges választ sem a régészek, sem a történészek nem adtak eddig. * Fegyverek a középkorból. A 11-13. s^á^adi fegyvereket (kard, harci fokos, nyílhegyek, lándzsa és kard) és lószerszámokat (zabla, kengyel, sarkantyú) a várjobbágyok (a vármegyét védő és a királyt szolgáló katonák) használhatták. A kard a 12. század végén készült, középen sekély csatornával ellátott, keresztvasa négyszög keresztmetszetű. Rövid markolatát kis méretű, csónak alakú gomb zárja. Eddig egyeden, a középkori Csongrád megyéből, közelebbről Csongrád város területéről származó kardlelet.