Múzeumi Füzetek Csongrád 5. (Csongrád, 2002.)

Erdélyi Péter – Szűcs Judit: Csongrád évszázadai

* A 11. századi viselet jellegzetes darabjait is kiállíthattuk. „A nők kedvelték a pödrött- és S-végű hajkarikákat. Csongrád vidékén a fültő mellett, a koponya két oldalán találjuk őket, helyi divat szerint hajba fonva. Kedvelték az ezüst vagy bronz nyakpereceket és a változatos kialakítású karpereceket. A nyakban az ékszereken kívül gyakran bizánci eredetű ereklyetartó mellkeres^t függött." (Béres Mária). * A mindennapi élet eszközei a mezőgazdasági termeléssel függnek össze. Ezeket gyenge minőségű gyepvasércből olvasztással nyert vasbucákból készítették kovácsolással. A nyílt tűzhelyen való sütést-főzést a belső füles cserépüst szolgálta. * 1154-ből való az az arab térképmásolat, aminek szerzője al-Idriszi marokkói herceg, aki Szicíliába menekült, és évtizedeken át ott gyűjtötte az arab és normann utazók beszámolóit Európáról. Ezt a világtérképet egy 350 x 150 cm nagyságú és 150 kg súlyú ezüstlapra karcolta. (A térkép hasonmás kiadása 1928-ból való. Ebben az arab írású neveket latin betűs átírással közölték.) A településeket a hat részre osztott körök jelzik. (Csongrád neve: garmakana a térkép bal alsó részében található.) * Anonymus gestájának Csongrádra vonatkozó szövegrészlete a vár építéséről: „Utóbb pedig bizonyos idő elteltével Ond fia Ete sok szlovént gyűjtött össze, s Alpár vára meg a Böd-rév között igen erős földvárat építtetett, melyet a szlovének a maguk nyelvén Csongrádnak, azaz fekete várnak neveznek." (A szlovén elnevezést itt szláv népet jelent.) A szláv és a középkori, török kori vár lehetséges, hogy két különböző helyen másmás építményt jelentett.