Múzeumi Füzetek Csongrád 4. - Szent István Királyi Vármegyeszékhelye Csongrád. Ismertető a Tari László Múzeum időszaki kiállításához 2000. április 28 - augusztus 10. (Csongrád, 2001.)

Bevezető

BEVEZETŐ megyék létrejötte szorosan összefügg Szent István államszervező tevékenységével és a magyar királyságnak a korabeli modern közigazgatású európai államok sorába lépésével. Kialakulásuk számos hatás együttesének köszönhető^ de bizonyos, hogy a 10. század végi társadalomban már megvoltak az alapjai. A településhálózat: azaz az utak, a falvak, az egyházak, vásáros központok szilárd rendszerében, a várral rendelkezők örökös szállásterületeit megbontva, a területiség elvén központi szerephez jutottak az újonnan megszervezett várak és megyéik (megye: „a vár eltartására rendelt földterület"). Bár az elnevezés a déli szláv eredetű „medja" szóból vezethető le, a magyar királyi vármegye felépítésében, működésében erős frank hatást mutat. Ugyanakkor kétségtelenül felismerhető Madarász Henrik (919-936) és fia I. Otto (936973) által megszervezett, a királyi uradalmakat összefogó, új típusú bajor grófságok és határvédő őrgrófságok hatása is. A magyar királyi vármegyék virágzása a 13. század utolsó harmadáig tart. Számuk a határvármegyékkel együtt több mint negyvenre becsülhető. Csongrád királyi vármegye a Tisza mentén, területe nagyobb része a jóbb parton helyezkedik el. Kialakulását Györffy György all. század elejére teszi, míg Kristó Gyula szerint megszervezése nem történhetett előbb mint az 1030-as, 1040-es években. Magát a „comitatust" először az 1075-ös garamszentbenedek! oklevél említi. Első ispánja neve 1138-ban fordul elő. A várjobbágyokról 1344ben, a várnépekről pedig csák 1350-ban olvashatunk. A királyi vármegye a 14. században alakult át nemesi vármegyévé. Magyarország térképe a Szent István kori királyi vármegyékkel A