Múzeumi Füzetek Csongrád 4. - Szent István Királyi Vármegyeszékhelye Csongrád. Ismertető a Tari László Múzeum időszaki kiállításához 2000. április 28 - augusztus 10. (Csongrád, 2001.)

Árpád-kori pénzleletek Csongrád környékén

ÁRPÁD-KORI PÉNZLELETEK CSONGRÁD KÖRNYÉKÉN songrád megyében több száz olyan lelőhely van, ahol régi pénz bukkant elő. A pénzeket ásatás során vagy véletlenszerűen, úgynevezett szórványként találták. Ritkán fordul elő, hogy az egykor elrejtett kisebb- nagyobb vagyont jelentő néhány vagy többszáz darab pénzt vet felszínre az eke. Máskor földmunkák közben találnak rá egy-egy ilyen kincsre. Csongrád városa körül is sok lelőhelyet ismerünk. Az egymást váltó népek tárgyi hagyatékában főként római, de néhány bizánci pénz is volt. A honfoglalók sírjaiban e környéken nem maradtak pénzek. A magyar pénzverés Szent István királyunk koronázása körüli időben kezdődött. A kora Arpád-kori időkből István dénárja fordul elő a legtöbbször. Ezután a XII. század néhány típusa, II. István (1116-1131) majd IL András (1205-1235) egy-egy vereté képviseli az Árpád-ház pénzverését. A megyében mindenütt, így Csongrád körül is a legtöbb szórványt III. Béla (1172-1196) rézpénzeiből sikerült összegyűjteni. A legérdekesebb a Faragó tanyai zárt-, vagy más néven kincslelet. Egy kis edényben 219 darab kicsike lemezpénz, úgynevezett bracteaták (ejtése: brakteáta) kerültek elő, amelyek csák egyik oldalukon hordoznak éremképeket. A leletegyüttesben volt még öt külföldi, friesachi (ejtése: frizahi) típusú pénz is, az ausztriai salzburgi érsekségből és a karinthiai hercegségből. A lelet mindegyik darabja a korabeli, XII-XIII. századi Magyarország pénzforgalmának jellegzetes fizetőeszköze. A pénzek valószínűleg a tatárjárás idején kerültek a földbe. Szent István ezüst dénárja Bracteaták (brachteáták, egyoldalú veretek) Friesachi pénzek (frizahi, osztrák tartományokban vert pénzek) 0—^