Múzeumi Füzetek Csongrád 4. - Szent István Királyi Vármegyeszékhelye Csongrád. Ismertető a Tari László Múzeum időszaki kiállításához 2000. április 28 - augusztus 10. (Csongrád, 2001.)
A Bor-kalánok Csongrád vármegye területén - Ellés
A BOR-KALÁNOK CSONGRÁD VÁRMEGYE TERÜLETÉN A nonymus nyomán úgy vélhetjük, hogy a vármegye első foglalói Ond és fia Ete, valamint a Bor-Kalán nemzetség. Leszármazottai még a 14. században is jelentős birtokosai a területnek. A Szeri Pósa család egyik legkiemelkedőbb őse Kalán püspök (1150P-1218), aki 1193-ban már az ország első három főurának egyike. Csongrád megyében két nemzetségi monostort emeltek: Szert és Eilest. Az előbbi rangját mutatja az a tény is, hogy az egyházi épületek melletti kicsiny falu mezővárossá fejlődött. Az igen korai alapítású Elles csak 1326-ban került a Szeri Pósa családtól a Bor-Kalán nemzetség Baál ágából származó Ellősy család birtokába. István a királyi vármegye szervezése során a Bor-Kalán nemzetség földjét - Anonymus, valamint későbbi oklevelek és határjárások tanúsága szerint - kétharmad, egyharmad arányban sajátíthatta ki. Mégpedig a szállásterület egyharmad részét hagyta a nemzetség kezén, egyharmad részét a csongrádi várszervezet eltartására rendelte, egyharmad része pedig királyi tulajdonban maradt. A vármegyei és a királyi földek mintegy körülölelik a nemzetség kezén maradt birtokokat két nemzetségi központ: Szer és Elles meghatározó szerepével. A nemzetségi monostorok világi személyek által alapított magánegyházak. Az alapításnak és a fenntartásnak egyik oka a reprezentáció igénye, valamint a nemzetségi összetartozás tudatának elmélyítése. Az alapító és családja a templomba temetkezett, a kegyúri jogokat a nemzetség tagjai örökölték. A 11. századi monostortemplomok melletti kolostorok a legtöbb esetben el sem készültek, vagy kisebb, lakóházszerű építmények voltak. A 12. század végétől szaporodott meg a nagyobb méretű és előkelő kivitelű nemzetségi monostorok száma. Hiteles helyeik és káptalanjaik közigazgatási feladatokat, szerzetesiek pedig a pasztorálást és az oktatást látták el. A bencések kezén lévő „monostor" a földesúr által adományozott vagyon után adót nem fizetett, ugyanakkor a tizedéből részesedett. ELLES C songrádtól 3 kilométerre, Szertől egy napi járóföldre északra, a Tisza bal parti árterének kiemelkedő dombján helyezkedik el az épületegyüttes konzervált maradványa. Egykor azonban a Tisza jobb, a Szegedtől észak felé húzódó Tisza menti, fontos hadi és kereskedelmi út közelében feküdt. Ez az út Alpárnál ágazott el a mai Nagykőrös, az egykori Szeged - budai kereskedelmi út felé. Az első egyház valószínűleg egy bencés monostor háromhajós bazilikális elrendezésű épülete volt, amely all. század második felében készülhetett.
