Múzeumi Füzetek Csongrád 4. - Szent István Királyi Vármegyeszékhelye Csongrád. Ismertető a Tari László Múzeum időszaki kiállításához 2000. április 28 - augusztus 10. (Csongrád, 2001.)

A királyi vármegye és az egyházmegye szervezete

A királyi vármegyék szervezésével párhuzamosan haladt az egyházmegyék kialakítása, amelyek élén a püspök állt. A későbbi hagyomány - az esztergomi és a kalocsai érsekséggel együtt - tíz püspökség alapítását kötötte Szent Istvánhoz. Az egyházszervezés középszinten a világi adminisztráció, a vármegyeszervezet segítségével indult meg, hiszen Szent István idejében a középszintű egyházi igazgatást a megyésispán mellett működő presbiter testesítette meg. Az esperességek határai általában egybeestek a királyi vármegyék határaival. Ritka kivételek közé tartozik Csongrád: északi része ugyanis a váci püspökség, míg déli területe a kalocsai érsekség része volt. Csongrád királyi vármegye és a területén működő latin rítusú egyházmegyék közvetlen szomszédságában, a Tisza bal partján 10281030-ig Ajtony törzsi államában a bizánci püspökség - így a görög rítusú egyház - jutott jelentős szerephez. Itt bazilita szerzetesek is részt vettek a hittérítésben és az egyházi feladatok ellátásában. Szent István kori fegyverek: kopja, lándzsa, nyílhelyek, harci fokos XI. századi lószerszámok: csikózabla, egyenes talpú kengyel, sarkantyú