Múzeumi Füzetek Csongrád 3. - Csongrád város gazdálkodása (Csongrád, 2000.)

Állattartás

A szarvasmarha hasznosításában azonban az igaerő és a tejhaszon játszotta a legnagyobb szerepet. Az igaerő szempontjából a legfontosabb állat az ökör volt, de még századunkban is igen sok parasztgazdaságban megtalálható. Könnyebb, gyorsabb fuvarokra ugyan már lovakat használtak, de a lassúbb, nehezebb munkákra ökröket. A gazdák az ökröket a dorozsmai, félegyházi vagy helyi vásárokon szerezték be, de ahol többre volt szükség, ott maguk is neveltek. Számuk a múlt század végétől így alakult:

85 1895 1173 1911 610 1935 179 1942 147 1962 4 1966 2 A bikaborjút másfél éves korában herélték. Ennek elvégzéséhez hozzáértő parasztembert hívtak. A herélt bikaborjú a tinó. A tinókat harmadik évükben kezdték betanítani. Szántáshoz úgy fogták be eke elé őket, hogy két lovat kötöttek elébük, a tapasztalt lovak után menve tanulták meg a szántást. Tinónak addig nevezték, amíg be nem tanították, utána ökör lett. Az igásökröt járomba fogták. Az ökrösszekeret a fuvar nagyságától függően 2-4 ökör húzta. A bal felől ákó a csás, a jobboldali a hajszás. A hajszásökör nyakába csengőt kötöttek. Az ökrösszekér nagyobb volt a lovaskocsinál, búzás zsákból 3 sor fért rá, összesen 15 zsák. (Egy zsák búza 75 kg.) Ökröket használtak szalmahordásra, szárhordásra, trágyahordásra, szüretkor szőlőhordásra, kaszálás után Bokrosról a szénát hordták be, vetőgépet, cséplőgépet húzattak velük és szántottak. Az 1828-as összeírás is megemkti, hogy Csongrádon 4 ökörrel szántanak, a szikeseken — különösen tavasszal — 6 ökörrel.

86 Szántáskor először cselőre majd hajs^ra szántottak, azaz balra, majd jobbra. Az ökrök irányítószavai: Haj, ne! Cselő! Megákításkor: Cselő, Csá, hó! Az ökrök hajtására hosszú ustort használtak, azért kellett hosszú, hogy a négyökrös fogatnál az elsőket is elérje. Az ökörhajtó ostor felső része kb. 50 cm-es szíj, csapója másfél méter, végébe raffiából sugárt fontak. Csongrádon az ökrök igaerejének fontosságára néhány nyelvi jelenség is utal. Az ész nélkül dolgozó, a munkába teljes erejét beleadó emberre mondják: „Ugy dogozik, mint égy szarvadan ökör." Az erő szót ökör jelentésben is használják. PL: „Kinek az erjivé húzattátok hozzátok a gépet?"

87 Míg az ökröket, ha nem volt munkájuk, állandóan kinn tartották a pusztán, addig a fejősteheneket a tanya körül, vagy a városban a városi csordával reggel kihajtották, este be. Csongrádon két városi csorda volt, az egyikkel a város belső részében lakók marháit hajtották ki az Iskola utcán végig, a Tisza-gát felé a Györföshe. Ez a csorda 1967-ig járt. A másik a félegyházi úton ment kifelé, a Széchenyi utcán az ún. Zsidógyöpte vagy Nácigyöpte. (Fehér Ignácé volt, innen a Nácigyöp elnevezés.) Ez a csorda 1945 után szűnt 85 MSA. Állattenyésztés. III/1. 128. 86 Barta László 1981. 20. 87 Bárdos Lajos: A csongrádi nyelvjárás. Kézirat. CSTLMA.