Múzeumi Füzetek Csongrád 3. - Csongrád város gazdálkodása (Csongrád, 2000.)

Félszilaj állattartás Csongrádon

székek, levágtak egy birkát, megfőzték paprikásnak, bort hoztak és zenészeket is kerítettek. A csikósok néha lopással egészítették ki étrendjüket. Ha dinnyeföld volt a közelben, napközben kinéztek egy-egy dinnyét, éjszaka pedig lóháton elvitték. A környékbek tanyákból elkóborolt kakasokat ostorral fogták meg, úgy vágtak rá, hogy az ostor a lábára tekeredett. Bográcsban paprikást főztek belőle. Dohánylevelet is loptak, annyit, amennyi egész évben elég pipálni vagy szivart csavarni. A dohányleveleket a cserénynél felfűzték és a közek nyárfaerdőben jó magasra felkötötték száradni. A csikósok a cserényben tartották ruháikat, az élelmiszert és itt is aludtak egy deszkapriccsen, melyet subával takartak le. Nem volt szabad kinn aludniuk a szabadban, mert ha éjjel megriadt a ménes és szétszaladt, könnyen agyontaposhatták az alvó embert. A cserény falába fogakat vertek, melyekre a szűröket akasztották. Az iratok tárolására egy ládát használtak. Fontos tartozéka volt a cserénynek a viharlámpa. Éjjel, amikor elszaladt a ménes, egy ember a cserénynél maradt, meggyújtotta a lámpát és kinn felakasztotta az egyik ágasfára, hogy visszatereléskor tájékozódni tudjanak a többiek. A csikósok ruházata erős vászonból készült, hasonlóképpen, mint a parasztemberek munkaruhája. Hidegben szűrt és subát hordtak, amit a bojtárok a számadótól kaptak. Ha esett az eső, vagy éjjel lóháton őrizték az ákatokat, akkor szűrt terítettek magukra. A szűröket Kiskunfélegyházán vásárolták. A subát hideg időben, valamint éjszaka takarónak használták. Magas kalapot viseltek, hogy könnyen lefolyjon róla a víz. Lábbekjük jó időben szandál, korábban bocskor volt, rossz időben csizma, utóbb gumicsizma. Gákg Sándor juhász bicskatartója, melyet az apja készített. (1985.)