Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Glasser Norbert: I. Ferenc király és a magyar zsinagógai szónoklat. Egy toposz makói vonatkozásai és felekezeti keretei
GLÄSSER NORBERT I. Ferenc király és a magyar zsinagógái szónoklat A Dohány utcai zsinagógában külön rendeztek istentisztelet a koronázást követően, abból a megfontolásból, hogy a koronázási mise okán akadályoztatott állami méltóságok is jelen lehessenek.34 Ez alkalommal a frigyszekrényre ugyanaz a parochet került, mint 1867. június 13-án Ferenc József koronázási istentiszteletén. Képét az Egyenlőség is közölte. Az 59 évvel korábbi hitközségi elnök ajándékán imára kulcsolt kezek fölött a korona volt látható, alattuk pedig 2Móz 17,11. volt olvasható. Dr. Jankovich Béla kultuszminiszternek Mezei Mór hívta fel a figyelmét a függönyre. A miniszter a Dohány utcai zsinagógában „az áhitatos nagy tömeg” láttán meglepődött, a „király iránti vallásos hűség" megnyilatkozását látta benne.35 A neológ sajtó egyes orthodox központok magyar nyelvű koronázási istentiszteleti dróséit36 a magyarosodás jeleként, a neológ homiletika és a nemzeti nyelv átvételének igazolásaként, a neológ stratégia alátámasztásaként és az „új idők” által igazolt haladás jeleként értelmezte.37 Ez a tendencia már Ferenc József gyászistentiszteletei körül megjelent az Egyenlőségben.38 A közjogi vita szimbolikus alakjai és a magyar nemzeti irodalmi kultuszok kedvelt kortárs írói - a szimbolikus politika világi formálói - sorra megjelentek a neológ rabbik homíliáiban. Beszédeik viszont a középrétegek kultuszértelmezéseinek izraelita felekezeti adaptációit adták. Az egyes neológ főrabbik beszédgyűjteményei és alkalmi kiadásban megjelent beszédei mellett ennek lecsapódása a Magyar Zsinagóga Homi- letikai és lelkészi szakközlöny Lebovits József mágócsi főrabbi szerkesztésében, amely 1899-ben indult meg és több mint két évtizedes fennállás után szűnt meg.39 Az odatartozás jelképei A modern politikai zsinagógái beszédek elterjedése a világkép és közösségszerveződés változása felől érthető meg. A hatalom és közösség viszonya premodern és modern vonatkozásban alapjaiban tért el. A modernitás átalakító és célra irányító eszközei az egyént célozták meg. Az individuális szabadság és a meghatározott érdekek jegyében történő befolyásolás a polgári társadalmat meghatározó kettősségnek tekinthető. Az individualista polgár világának középpontjában önmaga állt. Ebbe Isten és a transzcendencia két formában fért bele: az egyén Istenhez való szubjektív, személyes viszonyaként és a személy mögött álló hagyomány részeként. A világot aktívan átható, azt magyarázó Isten fokozatos háttérbe szorulásával a vallás főleg a fenti két formában jelent meg. A vallási hagyomány megőrzése pedig nagymértékben formalizálódott, kiürült formában, illetve a transzcendenciával való személyes kapcsolatként maradt fenn. 34 Egyenlőség 1916. dec. 30./15. Hírek - Koronázási istentiszteletek. 35 Egyenlőség 1917. jan. 13./11. Hírek - A kultuszminiszter és államtitkárja a fővárosi zsidóság koronázási istentiszteletein. 36 A magyar nyelvű dróse és az idegen nyelv használata MAHARAM Schick szerint nem tiltott abban az esetben, ha az élet megpróbáltatásait kiállott, vallásos férfi tanítás céljából teszi olyanok előtt, akik jiddisül nem tudnak. Egyéb esetben az idegen irodalom olvasása és nyelv használata a Tóra-tanulásra tordftható idő elvesztegetése, bitül Torá. ShuT MAHARAM Schick, Orech Chaim # 70. 37 Egyenlőség 1917. jan. 6./14. Hírek-Magyar szó az orthodox templomokban.; Egyenlőség 1917. jan. 13./13. Hirek-Magyar szó az orthodox templomokban. 38 Egyenlőség 1916. dec. 16./11. Hirek - Magyar szó az orthodox templomban. 39 Vö. ÚJVÁRI 2000. 567. 332
