Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Történelem–História - Jámbor Zoltán: Egy kortárs emlékei

PÁL LÁSZLÓNÉ SZABÓ ZSUZSANNA

A makói gimnáziumtól a szegedi egyetemig és azon túl

Az első időkben a tantestületbe a történelmi Magyarország legkülönbözőbb településeiről kerültek a tanárok. Az első igazgató, dr. Tóth Sándor Szentgotthárd- ról, Madzsar Gusztáv Szatmárnémetiből, Győrffy István és Banner János Kolozsvárról, Tettamanti Béla és Eperjessy Kálmán Budapestről, Juhász Gyula magyar-latin szakos költő-tanár a nagyváradi és szakolcai iskolák után érkezett Makóra. Szellemiségük gazdagította az itteni kultúrát.2

Az első világháború időszakában Erdélyből menekültek révén 600 fölé emelkedett a gimnázium tanulói létszáma. A trianoni döntés következtében határ közeli kisvárossá vált Makó, jórészt elvesztette a korábban vonzáskörzetébe tartozó régióját, gazdasági fejlődése megrekedt. De 1950-ig Csanád megye székvárosa volt, ami fontos lehetőségeket biztosított a két világháború közötti időszakban szellemi életének fejlődéséhez, amihez hozzájárult a közeli nagyvárosban, Szegeden hosz- szas küzdelem után 1921-től létrejött egyetem és a klebelsbergi iskola- és oktatásfejlesztő politika is.

A város intézményes szellemi életének központjává az 1921-től Csanád vezér nevet viselő, 1924-ben reálgimnáziummá átalakított gimnázium került. A gimnáziumnak a Horthy-korszakban sok értékes, tehetséges, érett gondolkodású és szorgalmas diákja volt. A második világháborúig Makó gimnáziuma a tudományos, szellemi és kulturális élet helyi központja volt, magához vonzotta a tágabb régiókból is az ismeretekre vágyó fiatalokat, és kiemelkedő képességű és műveltségű, jelentős tudományos, művészeti és közéleti pályát befutó tehetségeket bocsátott innen útjukra. Tóth Ferencet idézve: „Tehetség-aranyak gurultak innen szerteszét az országba”, és később a nagyvilágba.3

Három nagyobb időszakra bontva tekintjük át a makói gimnáziumból a szegedi felsőoktatásba került, és ott jelentős tudományos tevékenységet folytató jeles személyeket: előbb a két világháború közötti időszak, majd az 1945-től az 1980-as évek végéig terjedő időszak, végül az utóbbi két évtized generációjából vett életpályákat, tudományos sikereket követjük nyomon, hogy képet kapjunk a gimnázium és az egyetem jelentőségéről a térség és az ország szellemi-tudományos bázisának gyarapításában.

1. A két világháború közötti időszakban:

A jogtudomány terén

Balás P./Piri Elemér - Szabadkán(?) született, 1901-ben érettségizett Makón, Szegeden a Polgári Törvénykezési Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt 1937-től, az MTA levelező tagja. Kutatási területe: Magánjog, szerzői jog, sajtójog.4

2 MONOGRÁFIA 5 2002. 394. o.

3 Visszaemlékezések, méltatások. Tóth Ferenc. In: A makói gimnázium 101 éve. 1895-1996. p. 18. o.

4 KETSKEMÉTY 21. o.

268