Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Történelem–História - Jámbor Zoltán: Egy kortárs emlékei

PÁL LÁSZLÓNÉ SZABÓ ZSUZSANNA A makói gimnáziumtól a szegedi egyetemig és azon túl A Bölcsészettudományi Karon: Bálint Alajos - Lugosi születésű, 1920-ban érettségizett, a Ferenc József Tudomány- egyetem történelem-földrajz szakán végzett. Régész, Kassán múze­umigazgató, majd 1958-66-ban a JATE Ókortörténeti Régészeti Tanszékén dolgo­zott, 1964-től címzetes egyetemi docens.5 Csorba János - 1916-ban érettségizett a makói gimnáziumban Pénzes Zol­tán (matematika-fizika szakos) osztályában. Az egyetem elvégzése után Makón ügyvéd. A Független Kisgazdapárt makói, majd Csanád megyei vezetője. 1941-től parlamenti képviselő, 1944-ben részt vett a német megszállással szemben az ellen­állási mozgalomban; 1944 novemberében a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának alelnöke. 1945-ben Budapest első polgármestere, 1948-ig a Közigaz­gatási Bíróság elnöke. A Rákosi-korszakban Dévaványára telepítették ki. 1956-ban az újjászervezett Független Kisgazdapárt Intézőbizottságának tagja, Nagy Imre kül­politikai terveinek támogatója.6 Erdei Ferenc - A makói gimnázium tudományos és közéleti szempontból ta­lán legnagyobb ívű pályát befutott tanulója. Már 16 évesen megfogalmazta: „Hiszem és vallom, hogy egy ország boldogulása nem határaitól függ”. Hencz Antal (magyar-la­tin szakos tanár) osztályában, 1929-ben tett érettségi vizsgája után a szegedi egye­tem jogi és államtudományi karán folytatta tanulmányait. Horváth Barna jogszocio­lógiai, Surányi Unger Tivadar gazdaságiam előadásai gyakoroltak rá nagy hatást. Az egyetem befejezése után ösztöndíjasként Ausztriában, Svájcban, Németországban és Hollandiában tanulmányozta a hagymatermelés és értékesítés korszerű formáit. Később politikus, szociológus, falukutató, a népi írók csoportjának tagja lett. A Már­ciusi Front meghatározó egyéniségének számított. 1937-ben Futóhomok című műve hozott számára először szakmai elismertséget. A Nemzeti Parasztpárt egyik alapító tagja lett. 1944 őszén Szegeden bekapcsolódott a Függetlenségi Front szervezésébe, decemberben Makó jelöltjeként az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője, az Ideigle­nes Nemzeti Kormány belügyminisztere lett. 1945-ben a Nemzeti Parasztpárt alelnö- kévé, majd főtitkárává választották. 1948-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1949 júniusától földművelésügyi, 1953 júliusától igazságügy-miniszter. 1955-1956- ban a Minisztertanács elnökhelyettese. A forradalom alatt a Nagy Imre kormányán belül létesült szűkebb kabinet tagja. A szovjet hadsereg kivonulásáról tárgyaló ma­gyar delegáció vezetőjeként november 3-án, a tököli tárgyalások estéjén a KGB letar­tóztatta, de néhány hét múlva szabadon bocsátották. 1957-től inkább a tudományos közéletben kapott szerepet, az MTA Agrárgazdasági Kutató Intézetének igazgatója. Az Akadémia főtitkára 7 évig, utána alelnök. Hat évig a Hazafias Népfront élén állt. A szociográfia egyik első jeles hazai művelője, az 1960-as évektől az agrárpolitikai reform szorgalmazója. Kétszeres Kossuth-díjas.7 5 KETSKEMÉTY 85. o. 6 https://hu.wikipedia.org/wiki/Csorba_JanosJpolitikus) -It. 2017.09.26. 7 FÜR 1985 269

Next

/
Thumbnails
Contents