Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Blazovich László: Raymundus Parthenopeis. A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata
A hirtelen felindulásból végrehajtott gyilkosság az, amikor meggondolatlanul, haragból és dühből, szenvedélyességből, feddésből és hasonlók miatt követik el, és ha ezek okozóit nem fogták el oklevéllel bizonyítottan, köznyelven tettenéréssel, menedékhelynek örvendhetnek. Továbbá gyilkosságot követ el az, aki alattomosan, szóval, tanáccsal vagy nyilvánvalóan is előidéz halált [az anyaméhben]. És ez azért van, mert abban nincs különbség, hogy valaki magzatot vagy idősebbet, vagy születendőt ölt meg, ameny- nyiben az értelmes elmével, lélekkel rendelkezik. Minthogy magzatelhajtást titkon végre lehet hajtani füvekkel, gyökerekkel és varázslattal. Nyíltan el lehet követni ütésekkel, megtaposásokkal, ugrással és elvágódással. Továbbá, akik alattomosan fáradoznak más emberek halálán tanáccsal, segítséggel, mérgezett itallal vagy mással, gyilkosok, és egyházi büntetéssel büntetendők. Ha pedig ezt nyilvánosan teszik, akkor [világi] törvényes büntetéssel büntetendők. Néha bűn és vétek nélkül fordul elő gyilkosság, mint amikor valaki tolvajt vagy rablót öl meg a maga és az övéi védelmére és megmentésére. Továbbá, ha valaki egy, a számára cselvetőt, vagy őt erőszakkal meggyilkolni szándékozót megöl, nem követ el semmi bűnt, mert erőszakot erővel távol tartani szabad, nem bosszuló, hanem védekező szándékkal. Vajon mi van akkor, ha valaki engem megver és elszalad, majd merészen és folyamatosan követem őt, és megverem? Azt válaszolom, hogy nem, mert az nem visszaűzés és védelmezés céljából történik, hanem büntetésből és bosszúból, mert a büntetés csak a bíróra tartozik. Ugyanis mindamellett a jogi szigort és a hivatalos jog védelmét a közjó érdekében alkották meg, hogy senki ne merészelje magának BLAZOVICH LÁSZLÓ Raymundus Parthenopeis* A törvények rövid, könnyű és hasznos foglalata 78
