Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Régészet–Archeológia - Csengeriné Szabó Éva: V–VI. századi pásztorkészségek
CSENGERINÉ SZABÓ ÉVA V-VI. századi pásztorkészségek Kovakő A tűzszerszám másik fontos alkotóelemét a kovakő/ tűzkő/ szarukő jelentette, melynek anyaga lehetett szilícium - dioxid, kvarc, ill. ezek különböző változatai.27 A vizsgálat alá vont 28 temető28 208 sírjából összesen kb. 394 kova került elő. A tűzkészség eme másik fontos elemét 102 férfi-, 3 női- és 7 gyereksír esetében találjuk mellékletként, 96 esetben sajnos nem lehetett egyértelműen meghatározni az elhunyt nemét. Megfigyelhető, hogy a legnagyobb számban a medencén, valamint a gerinc alsó részén (90 eset) fordultak elő29, jól jelezve azt, hogy táskatartozékok lehettek.30 Jóval csekélyebb számban, de képviseltették magukat a karoknál (balnál 7, jobbnál 4 esetben), a kézfejeknél (balnál 6, jobbnál 2 esetben), a könyökök területén (balnál 3, jobbnál 2 esetben), a koponyánál (4 esetben), a mellkas (bal oldalán 1, a jobb oldalán 3 esetben), valamint a lábfejek (3 esetben) térségében is. Általában egyesével szerepeltek, de 89 esetben több kovakő (2-10) is előfordult együtt. Színűk leggyakrabban piszkosfehér, rózsaszínes, barnásvörös, de előkerültek szürke és sárgásbarna példányok is.31 Méretükre (kb. 0,5-5 cm) és alakjukra (szabálytalan, háromszögletű, négy- szögletes) vonatkozóan igen kevés adattal rendelkezünk, az ásatók leginkább csak a kovakő meglétét és darabszámát közölték. Kis és nagyobb darabok egyaránt előkerültek, gyakran más - táskában levő - eszközökhöz (vaskés, csiholó, ár) tapadva, rozsdás állapotban. Sok esetben alaktalan, a környékbeli őskori telepek felszínén gyűjtött pattintott silexpengéket használtak kovaként, de igen gyakori volt a kisebb, lapos kavicsok, obszidiántöredékek és kovapengék ilyen célra történő alkalmazása. Felületük lehetett csiszolt vagy sima, néhány darab kopottsága pedig jól jelzi az intenzív használatot. Ha a többi készséggel való előfordulási gyakoriságát vizsgáljuk, megfigyelhetjük, hogy a funkciójuknak megfelelően legtöbbször csiholóval (27 eset), vaskéssel (29 eset), ill. csi- holó-vaskés (38 eset) kombinációjával együtt jelent meg. 27 TIMKÓ 1906, 31. 28 Ártánd-Lencsésdomb, Biharkeresztes-Toldi útfél, Csanád-Bökény, Endrőd-Szujókereszt, Gyula-Fövenyes, Gyula-Sándorhegy, Hajdúszoboszló-Bajcsy Zsilinszky u., Hódmezővásárhely-Gorzsa, Hódmezővásárhely-Katona István-halom, Hódmezővásárhely-Kishomok, Kétegyháza-Árgyelán tanya, Kétegyháza-Község-homokbánya, Kisköre-Pap tanya, Kiszombor B, Klárafalva József u., Magyarcsanád-Bökény, Malomfalva (More§ti), Marosveresmart (Vere§mort), Mezőbánd (Band), Rákóczifalva-Kastélydomb, Szentes-Berekhát, Szentes-Kökényzug, Szentes-Nagyhegy, Szolnok-Szanda, Szolnok-Zagyva-part-Alcsi, Szőreg-Téglagyár, Tiszafüred-Nagykenderföldekés Törökszentmiklós-Batthyány u. 29 Az összesítésben a medence területéhez vettem az egyszerű „medencén” előkerülési hely mellett a jobb, ill. bal medencelapát, a bal combcsont, a gerinc alatti területekről előkerülő példányokat is. 30 85 esetben konkrétan jelölve is volt, hogy a táskában kaptak helyet. 31 A nem meghatározható helyről előkerült darabok értelemszerűen nem képezték a vizsgálat részét, hisz ezek nagyon kiugró értéket képviseltek volna (85 eset). 646
