Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Pintér Zsófia: Csipkeverés a Dél-Alföldön
PINTÉR ZSÓFIA Csipkeverés a Dél-Alföldön Célkitűzés, témaválasztás A magyar nyelvben nagyon sokféle elnevezése van a különböző csipkéknek. Az egyes helységek nevei, ahol háziipari csipkét készítettek, a megkülönböztetés végett a csipke szó elé kerültek, mint például brüsszeli, velencei, halasi, szentesi stb. Természetesen ezeken kívül vannak másfajta csipkék is, melyeket egyszerűbb módon, kevesebb fáradsággal állítanak elő. Hogy a számunkra érdekes csipke nemét megkülönböztessék a többitől, a vert jelzőt tették elé, így lett vert csipke. A hozzávalót klöppelnek vagy kölöncnek hívják, ezért klöplizett csipkének vagy kölönccel készített csipkének is nevezik/ték.1 Tanulmányom a vert csipke készítésének történetét, jellegzetességeit és három dél-alföldi település - Szentes, Hódmezővásárhely és Makó - csipkekészítőinek munkásságát mutatja be. Azért ezt a témát választottam, mert a 21. században ismét felértékelődtek a nagy gonddal készített csipkék mint kézműves termékek és műtárgyak, s ezzel párhuzamosan megnőtt a keresletük is. Nagyon fontosnak tartom, hogy összegyűjtsük e mesterség adatait, hiszen rendkívül nagy iparművészeti és helytörténeti értéket hordoznak. Kutatásomat 2014-ben Szentesen kezdtem, ahol az utolsó órájában járunk a téma kutatásának, hiszen az első generációs csipkeverők közül már csak egy idős csipkekészítő él a városban. Egy vásárhelyi cikk ösztönzött a vizsgálat kiterjesztésére, mely szerint a 20. század elején nem csak Szentesen, hanem az egész Dél-Alföldön indítottak az asszonyok számára csipkekészítő tanfolyamokat. „Ez a kereseti lehetőség 1919-ben honosodott meg Vásárhely leányai és asszonyai között, s.. .tíz év elmúltával nem mondunk nagyot annak megállapításával, hogy jelenleg több ezer családnak képezi állandó foglalkozását, megélhetésének becsületes alapját. A recefűzés, háló-, fiié-, csipkekészítés mint kézimunka Magyarország városai között Hódmezővásárhelyen honosodott meg leginkább, utána jönnek Szentes, Orosháza, Makó. S ezzel vége is."2 Kisebb utánajárás után eljutottam Pesti Katalin hódmezővásárhelyi vertcsipke-készítő oktatóhoz, illetve makói tanítványához, Mátó Erzsébethez, akik ugyan már nem az első csipkeverő generációhoz tartoznak, mint a szentesi Rupaszov Ferencné Hubert Margit, de magas szinten művelik a csipkekészítés tudományát,és értékes adalékokkal szolgáltak a tanulmányhoz. Az európai vert csipke története Fontos ismerni a vert csipke európai kialakulásának történetét, hiszen a vizsgált városokban kialakult háziipart az európai kultúra részének tekintjük. Legkorábban a 16. században készültek vert csipkék Milánóban és Genovában. Ezek technológiai előzménye visszanyúlik egészen az ókorig, a fonalcsomózásig, amit mai szóval makraménak nevezünk. 1 DILLMONT 1907, 487-488. 2 https://turizmus.hodmezovasarhely.hu/images/ertektar/necckeszites.pdf (2017.08.16.) 499
