Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Terendi Viktória: „Két karácsony közt” Ünnepi alkalmak a vásárhelyi
TERENDI VIKTÓRIA Két karácsony közt" Ezen alkalmak megörökítésének formái, képkészítési szabályai azonban a fotográfia közel száznyolcvan éves története során sokat változott, de változtak maguk a szokások és az életfordulókhoz való viszonyulás is. Az élet kezdetének pillanatairól a 20. század végéig szinte egyáltalán nem készült fénykép, sőt a várandós édesanyát is csak ritkán és szemérmesen örökítették meg, ellenben az élet elmúlása akár kendőzetlenül is megjelent a családi képeken,35 ugyanis a századforduló körül Hódmezővásárhelyen is szokás volt a felravatalozott családtagról és gyászolóiról képet készíteni. A kötött szokásrendű ünnepekbe a fényképezés azonban csak külső elemként illeszkedett, így - az esküvőt leszámítva - esetleges volt, hogy melyik eseményről készítenek/készít- tetnek fényképet. A Makó családban a halálesetek a 20. század közepét, azaz ME és férje saját képkészítési gyakorlatát megelőzően nem tartoztak a fotózható/fotózandó alkalmak közé. Az ME sorsát alapvetően meghatározó családi tragédiát, édesanyja 1934-ben bekövetkezett halálát és temetését így csak az emlékezet őrizte meg: „... ügyéért tízéves voltam, amikor az anyukám meghalt... tehátnagyon hamar... az édösanyámat is innen temették, ott volt fölravatalozva abban a szobában... és itt mindönütt feketével volt bevonva, (...) templomban szoktak ágy, ilyen nagyobb fekete lepellel,.."36 ▼ 4. kép ME és CsL esküvője alkalmából készült fénykép 1948. Hódmezővásárhely] 35 Kunt 1995.75. 36 Interjúrészlet ME 2017.09.23.
