Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Néprajz–Etnológia - Terendi Viktória: „Két karácsony közt” Ünnepi alkalmak a vásárhelyi

TERENDI VIKTÓRIA „Két karácsony közt' A születésnap a történet szempontjából hangsúlyos, de nem drámai rész­letként jelent meg. ME időhatározóként is alkalmazta, valamint annak bizonyíté­kaként, hogy fiatalon, a felnőtt élet kezdetén milyen nem várt próbákat is ki kel­lett állnia. A negatív események, bár a fotókon viszonylag ritkán jelennek meg, az életúttörténet fontos részei, melyek identitáserősítő30 szereppel bírnak, hiszen az egyén számára előnytelen, nehéz vagy kiszolgáltatott helyzet túlélése és a problé­ma megoldása egyfajta „győzelemünnepként”31 összegződik az emlékezetben. Időben nagyot ugorva, a gyermekeiről készült születésnapi felvétel az első olyan fénykép a családi képegyüttesben, melyen az ünnepi pillanatot egyértelmű­en jelzi az égő gyertyás torta. A kép készítésének ideje fontos szempont a vizuális tartalom kontextusában, e tényező mégis sok esetben gyenge pontja az emlékezet­nek. A képek többségénél a szereplők becsült életkora, ruházata adhat támpontot, e kép esetében azonban van biztos pont is: a tortába szúrt gyertyák ugyanis időha­tározóként is működnek, láthatóvá teszik az ünnepelt életkorát, és ezáltal utalnak a kép készítésének idejére is. A gyertyák eredeti funkciója azonban túlmutat az adott időpillanat jelzésén, az egyén által már megélt szakaszt szimbolizálják, elfújásuk- kal pedig mintegy lezárja a maga mögött hagyott időt az ünnepelt, s már a jövőbe tekint. A fényképhez kapcsolódó háttértörténet azonban nem az ötéves kisgyermek születésnapjáról szólt. A kép egy távolabbi asszociációt indukált: anyává válását mesélte el ME. „... én még például itthon szültem attól függetlenül, hogy a főorvossal, tehát az első perctől kezdve itt volt velem. Tehát már a fájások alatt is, nemcsak a bába néni, hanem a főorvos is, de én itthon szültem a gyerököket."32 Élet- és sorsfordulók Az ünnepek többsége ugyan periodikusan visszatérő és a valamire való em­lékezést ritualizálja, az egyéni élet legmeghatározóbb pillanatait azonban a legtöbb kultúra egyszerinek és megismételhetetlennek értékeli. Azok az élethelyzetek, me­lyek megváltoztatják az egyén közösségben elfoglalt pozícióját, mentális és társa­dalmi szempontból is jelentős változásokkal jár együtt, emiatt speciális szokások, viselkedésformák jellemzők rájuk.33 Az életfordulók átmeneti rítusai a családi albu­mokban általában gyakori témák, hiszen ezen ünnepi alkalmak ábrázolása képes a legteljesebben kihasználni a fénykép összes funkcióját: a dokumentálást, deklará­lást, reprezentálást és mindezek összegzéseként az emlékeztetést.34 30 Kapitány-Kapitány 2012. http://communicatio.hu/jelkep/2012/1 _4/kapitany_agnes_kapitany_gabor.htm#_edn8 31 Kapitány-Kapitány 2012. http://communicatio.hu/jelkep/2012/1 _4/kapitany_agnes_kapitany _gabor.htm#_edn8 32 Interjúrészlet ME 2017.09.25. 33 vö. van Gennep 2007., Turner 2002. 34 Kunt 1995.33. 490

Next

/
Thumbnails
Contents