Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Köszöntők–Méltatások - Halmágyi Pál: Emlékfoszlányok a régi múzeumról. 1963–1988
HALMÁGYI PÁL Emlékfoszlányok a régi múzeumról 1963-1988 Két kiállításra is emlékszem. A középső nagy teremben és a bíróság felé eső szélső helyiségben egy régészeti-történeti kiállítás volt. Hatalmas urna állt középen, a falon pedig- a mai kiállításban is szereplő- rákfarkas sisak és öreg kardok függtek. A kapu felőli szobában a makói hagymatermesztést bemutató kiállítás volt. Mindkettőt még 1951-52-ben Péter László rendezte. A kapu alól egy tujasor vezetett a kertbe. (Néhány fa még ma is megvan a mai múzeumépület oldalánál.) A kert végén állt az a kis ház, amelyben a Joó család és Oláh néni lakott. Az interregnum idején- 1956-tól 1964-ig, Búzás László tanár úr után és Tóth Ferenc igazgató úr előtt- Joó néni egyszemélyes teremőrként vigyázott a múzeumra. 1963 augusztusában édesanyám kezét fogva beléptem a József Attila Gimnázium tekintélyt parancsoló épületébe. A sötét és komor földszinti folyosón asztalok álltak, mögöttük szigorú tekintetű gimnáziumi tanárok várták a beiratkozókat. (Ez még az 1966-ban kezdődő modernizálás előtt volt, az épület így még eredeti állapotában létezett.) A hivatalos formaságok után az La. osztály tanulója lettem. A magyar nyelv és irodalmat Tóth Ferenc tanár úr tanította osztályunknak. Másodikban már Stenger Gizella tanárnő lett a magyartanárunk, mert Feri bácsi 1964-ben elvállalta a múzeum életre keltését. Első munkatársa Kádár Istvánná Dubál Éva lett. Ő Joó Ferencnének volt a testvére, és az igási központból költöztek be az ő helyükre, a múzeum udvarán álló kis házba, s át is vették az intézmény őrzését. Ebben segített még Oláh Józsefné Etelka néni, aki a hátsó épület másik részében lakott, senki nem tudja már, mióta. A következő múzeumi munkatárs dr. Kapus Istvánná Péli Gizella néni lett 1966-tól. Az ekkor kialakult munkabeosztás hosszú évtizedekig megmaradt. Giziké néni az irodai munkákat- gépelés, telefon, jelentések, gazdasági elszámolások, stb.- intézte, Éva néni a takarítást, pakolást, szerelést (férjével, Pista bácsival együtt) s minden egyebet, míg Feri bácsi gyűjtött, írt, kiadványokat szerkesztett, tárgyalt és kiállításokat rendezett. 1971-ben indult meg a régi romantikus lakóház bővítése, emelet ráépítése, majd hosszú évekre mindez megszakadt. Az alapokig visszabontott, s lassan gazzal benőtt régi falak mögött az alsó épületben volt az igazgatói iroda, középen Giziké néni kis szobája, majd hátul a könyvtár. A gyűjteményeket külső raktárakban-az elnéptelenedett tanyasi iskolákban, Rákos, Dál- és az Oláh néni lakása mögött felhúzott új raktárépületben helyezték el. 1973-ban lett a makói múzeum munkatársa Felföldi László, frissen végzett néprajzos és néptánckutató. Munkáját a könyvtárba beállított íróasztalon kezdte meg. Ezután néhány évvel kopogtattam be egyszer az igazgatói iroda ajtaján, és újságoltam el örömmel Tóth tanár úrnak, hogy felvettek a pesti egyetemre, és bőszen végzem-ami régi vágyam volt -a történelem szakot. 49
