Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Terendi Viktória: „Két karácsony közt” Ünnepi alkalmak a vásárhelyi
TERENDI VIKTÓRIA Két karácsony közt" Az emlékezet átadásához szükséges e tapasztalatok és élmények történetté, elbeszéléssé alakítása, mely folyamat során az újraértelmezésnek, a sűrítésnek8 és a felejtésnek-kihagyásnak is fontos szerepe van. Az emlékezés tehát szituatív és szelektív,9 mely sajátosság a fényképezésre is jellemző - hiszen a fotográfia egyik fő funkciója az emlékállításban, emlékeztetésben rejlik - habár ez utóbbi esetében az exponáló személy a jelenben előre eldönti, hogy mit választ ki jövőbeni énje vagy leszármazottai számára az adott életpillanatból emlékezésre érdemes mozzanatnak, míg a tényleges emlékezés a múlt eseményeiből válogat. A megörökítésben, felidézésben és az elmesélésben explicit értéktulajdonítás10 rejlik, mely a szelekciót irányító tényezőként is értelmezhető. A fényképek a tárgyiasult világ egy-egy komplex részletét őrzik meg két dimenzióba tömörítve,11 de minden aprólékosságuk ellenére is csak egy tördelt családi kronológiát vázolhatnak. A fotók kontextusuk, azaz háttértörténetük, belső tartalmai rétegeik megismerése nélkül azonban kevés információval szolgálnak.12 Ezek feltárásához szükségesek voltak ME emlékező elbeszélései, melyek tartalma ciklikusan - a csomópontok körül - kitágult, kitöltve a vizuális genealógia hiányait, más témák esetében pedig gyakran összeszűkült és átsiklott a homályos részletek felett. A jelentősnek értékelt pillanatok elbeszélésében ME a történésekre, a résztvevő személyekre és esetleg a megélt érzelmekre fókuszált, míg a fotók a környezetet, a tárgyak formavilágát, a térbeli elrendeződést, a testbeszéd jeleit rögzítették változó minőségben. Az élettörténeti elbeszélésben és a fotók által előhívott emlékekben megjelenő csomópontok megmutatják azokat az adott személy számára nagy jelentőséggel bíró mozzanatokat, melyek kiemelkednek a több ezer megélt pillanat közül, gyakori és részletes elbeszélésük által mintegy ritualizálják az emlékezést, valamint stabilizálják az önazonosság- tudatot.13 A csomópontok, ha külső kategóriák szerint megnevezzük témáikat (a Makó testvérek gazdasága; „hazajöttünk a városra”; MJ és SZÍ, a kvázi nevelőszülők; a menekülés; a férj; gyermekeik életútja; a tanítói pálya), elsőre talán mozaikosnak tűnhetnek, az élet- és családtörténetbe ágyazottságuk azonban koherenciát és kontinuitást tart fenn közöttük. Az élettörténeti elbeszélésben e mozaik szinte minden eleméhez kötődött egy-egy ünnep emléke is: életfordulók, vallási és személyes ünnepek alkalmai voltak azok, melyek hátteret adtak e jelentős eseményeknek, és keretként foglalták össze az emlékezeti csomópontokat. 8 Kovács http://socio.hu/uploads/files/2012_1/5kovacseva.pdf 9 Kapitány-Kapitány 2012. http://communicatio.hU/jelkep/2012/1_4/kapitany_agnes_kapitany_gabor.htm#_edn8 10 Kunt 1995,13. 11 Kunt 1996, 33. 12 Kunt 1995,15. 13 Kapitány-Kapitány 2012. http://communicatio.hU/jelkep/2012/1_4/kapitany_agnes_kapitany_gabor.htm#_edn8 481