Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Néprajz–Etnológia - Terendi Viktória: „Két karácsony közt” Ünnepi alkalmak a vásárhelyi

TERENDI VIKTÓRIA „Két karácsony közt” Az ünnepek egyik alapvető funkciója a múlt (közösség vagy hatalom által kiválasztott) eseményeinek jelenbe idézése, mely lényegi kapcsolatot hoz létre a rítusok és az emlékezet között.14 Az alkalom, mely okot ad az ünneplésre, sokféle lehet, de a legalapvetőbbek évezredes hagyományokban gyökereznek. Ünnepeljük a kezdetet, legyen az egy férfi és nő között megkötött házasság, vagy egy új embe­rélet megszületése, de megemlékezünk a végről is: a közösség tehát nemcsak az örömben, a gyászban is osztozik. Ünneplésre ad okot, ha valamit meg kell őrizni az emlékezetben, és az is, ha a változás reményében bíznak az emberek.15 Az ünnepek az emberi élet szférájában zajlanak, mégis fölötte állnak, mintegy „szent időként"16 jelenve meg, mely teljesen eltér a mindennapok szokásos időrendjétől.17 A jelen idősíkját tekintve érvényesül az ünnepek másik meghatározó funk­ciója, azaz az idő strukturálása, mely rendet teremt annak múlásában.18 Ezáltal az ünnepek meghatározzák az idő érzékelését, várakozást, izgalmat hoznak az adott közösség tagjainak életébe. Az ünneplés elengedhetetlen része a felfokozott hangulat, az általános szabá­lyok meglazulása vagy teljes feloldódása,19 az intenzív érzelmi élmények, melyek ekkor nyíltabban fejezhetők ki, mint a hétköznapokon. Ezek együttese is hozzájárul ahhoz, hogy emlékezetessé váljanak, de a rítusok kötött szokásrendje, az ismétlődések és az adott ünnep tartalmát összesűrítő szimbólumok szintén a felidézhetőséget segítik.20 A fényképezés - elterjedésének már kezdeti szakaszán - szinte minden tár­sadalmi rétegben szorosan összefonódott az ünnepekkel, melyek alkalmat adtak a műterem felkeresésére, később pedig a fotózásra. A leggyorsabban és legszéle­sebb körben a házasságkötés rítusai közé illeszkedett be a fényképezkedés, mivel az adott ünnep kivételességét erősítette a megörökítés is. De segíthette a kapcso­lattartást is,21 mely egy nagyobb család távolabbi rokonait tekintve szintén az ünne­pi időszakokban vált hangsúlyossá, s ha nem volt lehetőség egymás felkeresésére, képeslapot, sokszor pedig családi képet; a gyerekek fotóit küldték el egymásnak. Ez persze a képi tartalom által híradás is volt egyben, a közölt információk a család életében fontos helyzetről vagy az ünneplés tényéről szóltak. A fotóegyüttesek már említett általános jellemzője a sematikusság és az ismétlődés, melyek kifejezik a közösség tagjai közti összetartozást is. Látható­vá teszik, melyek azok az ünnepek, melyek évről évre visszatérnek mindannyiuk életébe. Az emlékezet által feltárt részletek formálják a szokványos esküvői vagy születésnapi képet egyedivé. Amikor ezek a részletek kikopnak az egyéni vagy a családi emlékezetből, többnyire a kép is értékét veszti. 14 Kapitány-Kapitány 2012. http://communicatio.hu/jelkep/2012/1_4/kapitany_agnes_kapitany_gabor.htm#_edn8 15 Nyíri 1975,140. 16 Eliade 1987, 61. 17 Nyíri 1975,143. 18 Assmann 1999,17. 19 Nyíri 1975,143. 20 Kapitány-Kapitány 2012. http://communicatio.hU/jelkep/2012/1_4/kapitany_agnes_kapitany_gabor.htm#_edn8 31 Kunt 1995.34. 482

Next

/
Thumbnails
Contents