Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Néprajz–Etnológia - Tóth Antal: Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében

TÓTH ANTAL

Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében

Az állatszámlálási gyűjtőlajstromok alapján a gazdaságok területe, szerkezete is összehasonlítható a szomszédos határrészekkel. A táblázat az 1950-es állapotot mutatja:25

Átlagos Állatok átlagos száma gazdaságonként

birtoknagyság

Szarvasmarha

Sertés

Ló

Juh

Kisszéksós

6,8 kát. hold

1,24

3,42

0,81

0,66

Feketeszél

6,4 kát. hold

1,24

3,66

0,83

0,44

Röszke

4,1 kát. hold

0,53

1,98

0,44

0,06

Királyhalom

8,4 kát. hold

1,21

2,85

0,62

0,8

Feketeszélen és Kisszéksóson a gazdaságok szerkezete szinte teljesen megegyezik. Egyetlen jelentősebb eltérés a juhtartásnál mutatkozik. Feltehetően Kisz- széksóson a Kancsal- és a Kisszéksós- tavak szikes legelőit juhtartással igyekeztek hasznosítani.

Röszke már egészen más képet mutat. Itt az átlagos birtoknagyság jóval alatta marad a kisszéksósinak. Kisszéksóson a 20 hold feletti birtokkal rendelkezők tartoztak a jobb gazdák közé, Röszkén azonban ilyen nem sok akadt. „Égy helyre kerültünk, égy röszkei lánnyal. Az azt mondta, hogy: Ó, a röszkeieknek nincsen [földje], akinek van 5-6 hold, az mán gazdag embör." Ez azonban jó termőképességű, kötött föld volt a Bánátban vagy a faluhoz közeli „feketéken”. Ha ezt még sikerült kiegészíteniük néhány holdas bodomi bérlettel, sokszor többre juthattak, mint a 20 holdas homoki gazda.

Bodomi vagy bánáti föld megszerzésére a kisszéksósi gazdák is törekedtek, vállalva a 6-8 kilométeres utat. Ennek több oka is volt. A legegyszerűbb az, hogy helyben már nem találtak megvásárolható földet, a birtokok túlnyomó többsége nagyon elaprózódott, a tanyák besűrűsödtek. Emellett a jó minőségű talaj a homokinál jobb terméseredményekkel is kecsegtetett, akinek pedig a homokon és a Bánátban is volt földje, az szárazabb évben a kötött földben, esős évben meg a homokban bízhatott. „A röszkei, feketeszéli, széksósi gazdaságokhoz az örökföld mellett hozzátartozott a bodomi bérföld és a bánáti föld."26

A röszkeiek földjeik belterjes műveléséből (elsősorban a paprikából) minden bizonnyal megéltek, hiszen szarvasmarhát és sertést is jóval kevesebbet tartottak, mint másutt. Ez természetesen összefügg azzal, hogy a kevés földből kevesebb lehetett a belterjes állattartáshoz szükséges takarmány termőterülete is, ami kevesebb jószág etetésére volt elegendő. Legelő nagyon kevés volt Röszkén, amit a juhok alacsony száma is bizonyít.

25 MNL CSML Szeged Gyűjtemények, Állatszámlálási gyűjtőlajstromok, 1950, Röszke és Mórahalom VIII-XI. számlálókörzetei alapján

26 JUHÁSZ 1996b, 291.

398