Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Néprajz–Etnológia - Tóth Antal: Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében

TÓTH ANTAL

Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében

Királyhalmon ennek éppen az ellenkezőjét láthatjuk. Az átlagos birtokméret meghaladja a röszkei kétszeresét, de a kisszéksósinál is 1,5 holddal magasabb. A talajviszonyokat figyelembe véve, a gyengébb homokokon ekkora föld is csak szűkösen biztosíthatta a megélhetést. A jószágtartásban ez a terület hasonló képet mutat a másik két sűrűn tanyásodott részhez, annyi eltéréssel, hogy itt a sertéstartás kevésbé hangsúlyos, juhot viszont többet neveltek.

Művelési ágak összehasonlításában a következő eredményt kapjuk:27

Szántó Kert

Rét

Szőlő

Legelő

Erdő

Nádas

Terméketlen

Kisszéksós

57% <1%

11%

20%

5,4%

<1%

<1%

5%

Feketeszél

63% <1%

13%

15%

6%

<1%

<1%

2%

Röszke-Szentmihály

84% <1%

3,5%

<1%

7,5%

<1%

<1%

3%

Királyhalom

53% <1%

21%

16%

4%

3%

<1%

2%

A szántóként használt földterület aránya jól kirajzolja a város körüli talaj- viszonyokat. Ez az érték a csak kötött földdel rendelkező Röszkén a legmagasabb, a feketeföld és a barnahomok határán már alacsonyabb, a legalacsonyabb pedig a gyengébb királyhalmi homokokon.

A szőlő esetében megtaláljuk a korábban már említet sávot, amely szintén összefügg a talajviszonyokkal. A városhoz közel eső homokos részeken telepítették a legtöbb szőlőt. A távolabbi homokokon egyre csökken az arány, a város mellett, a kötött földeken pedig szinte elenyésző.

A legelő esetében éppen a várakozásunkkal ellentétes adatokat találunk. Azt várnánk, hogy Szegedtől távolodva egyre nagyobb a (külterjes) jószágtartáshoz szükséges legelő aránya, ezzel szemben ez az érték csökken. Ennek magyarázatát abban kell keresnünk, hogy a kisebb gazdaságokhoz tartozó legelő, kaszáló, rét sokszor nem különül el egymástól, így az összeírásokban is keveredhet. Ha az állattartást közvetlenül szolgáló legelőket és réteket együtt vesszük figyelembe, közelebb juthatunk a valósághoz. Eszerint az együttes arányszám Röszkén a legalacsonyabb, Királyhalmon pedig a legmagasabb.

Az írott források és a kisszéksósiak elbeszélése alapján megélhetésüket három ágazat biztosította. A paprikatermesztés, a szőlőtermesztés és a tehéntartás.

27 SZŰTS 1914,102-109. (Táblázatok alapján, a közölt értékek az 1910-es évre vonatkoznak.)

399