Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Tóth Antal: Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében
TÓTH ANTAL Gazdálkodás Kisszéksóson a XX. század első felében Kisszéksós gazdasági viszonyai Gazdálkodás: A vizsgált terület Nagyszéksós kapitányság része volt. A kapitányság 5165 holdas területéből a város csupán 267 kát. holdat birtokolt.21 Ha csak Kisszéksóst nézzük, ott ez az arány még kisebb. A három ide tartozó dűlő birtokviszonyai 1910- ben a következők voltak:22 Városi birt. (k.h.) Magán birt. (k.h.) Összesen (k.h.) Kisszéksós-dűlő909 909 Rácok-dűlő 1 711 712 Kurvadomb-dűlő 4 578 582 A város tehát csupán 5 kát. hold földdel rendelkezett, amely a két tanyai iskola földjét jelentette. A birtoknagyságokról egy későbbi, 1950-es forrás segítségével kapunk képet:23 24 Birtoknagyság Birtokok száma Birtokok aránya 0-1 kát. hold között 43 14% 1-5 kát. hold között 113 37% 5-10 kát. hold között 78 26% 10-15 kát. hold között 35 11% 15-20 kát. hold között 13 4% 20-30 kát. hold között 8 2% 30-40 kát. hold között 6 2% 40-50 kát. hold között 1 50 kát. hold felett ^24 A törpebirtokos réteg (0-5 holdas) tette ki a gazdaságok több mint felét. A másik jelentős réteg az 5-20 holdas kisbirtokosoké. Ez a csoport a gazdák 41%-a volt. 20-50 holdas gazdaságot csupán 16-ot találunk, 50 hold feletti pedig egyáltalán nem volt Kisszéksóson ebben az időben. 21 SZŰTS 1914, 92-95. (Táblázat alapján) 22 Uo. 23 MNL CSML Szeged, Gyűjtemények, Állatszámlálási gyűjtőlajstromok, 1950, Rőszke 24 A valóságban ez két 25 kát. hold körüli gazdaság, amely a felmérésben egyetlen gazdaságként szerepel. (Az idősebb lány férje halála után visszaköltözött családjával együtt testvéréhez, és innen irányította a rá maradt gazdaságot.) 397
