Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Boboly József Ágoston: A tájtörténeti tér ökológiája: A Csókási szélmalom emlékezettörténeti rekonstrukciója
BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON A tájtörténeti tér ökológiája még a hátas vándor patikárosok és biberások is megálltak.17 A fal tövében két öreg az első makói tanyai iskolát, a jó Sztaholyák György tanító emlékét idézte.18 Hallottad már? Kérdezi a Kristó nevű ember, de választ sem várva máris mondja: „... nemsokára iskola épül az igási ugarokra."19 Mellettük, a malom árnyéka alatt két nagybajuszú férfi a gúzsban úszó, kéményen járó, rontó és gyógyító asszonyokról mesélt.20 Itt a szekér elé fogott lovak is jókat pihentek. Abrakoltak és közben a hat- rongyosi útvég meg a közeli patkoló kovács műhelye felé nézegettek. Egy szúrós tekintetű öreg a makói Akasztófa-dombnál fölakasztott betyár, Marsi Pista balladáját énekelte.21 A többiek csodálkozva hallgatták. Aztán a hírek jöttek-mentek, csöndes pipaszónál. Szóba hozták, hogy egy ánglus hölgy, valami Miss, hintón körutat tett a makói tanyák közt.22 Mondták azt is, a tanyaszomszédtól hallották, a bogárzói dűlőt nemsokára kinyitják, aztán meg majd a Fekete-eret is kitisztítják.23 A vadlibák a Száraz-ér mentén a húszas évtized végén, az egyik esztendőben a vetést szinte teljesen elpusztították.24 Ezek voltak a korabeli hírek és beszédtémák. Eredeti helyén, Makótól és Vásárhelytől egyaránt huszonkét kilométerre, az élő jelenben a Csókási szélmalom vajon milyen nyomot hagyott? A szélmalom emlékképei a Száraz-ér partján még mindig élnek. A mederszabályozás előtti időkből Kiss Antal és leszármazottai szélmalom melletti tanyájának emlékét az ingó nádszálak sejtelmes suhogása idézi. A háborús időkben a kenyérnek való őrlése is itt történt. Visszatért a korpásliszt emléke. Őrlés előtt a búzát jól megrostálták, egy kicsit megnedvesítették. A rostán fennmaradó ördögbocskort és a többi nem oda való apró dolgot, konkolyt a molnár mind kidobálta. Sokat jelentett a molnár gondossága. Csak a tiszta búza jöhetett számításba. A Csókási szélmalomnak szitarendszere nem volt. A sima vagy parasztőrlésnek nevezett őrlés után keletkezett korpás lisztet még az asszonyok otthon kiszitálták. Kiss Jenő, az utolsó szélmalom- tulajdonos az emlékeiben élő lisztespadnál még most is mintha az őse, az öreg Kiss távoli köhögését hallaná. A nagyapai örökség, az apai „molnárbetegség” távoli emlékké vált. Az öreg Kiss Antal a malomkő forrósodó tengelyvége alá egy fényes rézkrajcárt szokott tenni. Ezt még most is emlegetik. 17 Az öreg tanyai lovas. Marosvidék, 1923. dec. 16. 2. 18 Emlékezés az első makói tanyai iskola megalakulásáról. Marosvidék, 1926. júl. 28.5. 19 A Kristó-tanya a makói határ északkeleti részén, a Csókási szélmalom vonzáskörzetében volt. Vö.: Félmilliárdos iskolavilla épül az Igási úti ugarokra. Marosvidék, 1926. júl. 23.2. 20 Vö.: Gúzsban úszó, kéményen járó, rontó és gyógyító asszonyok veszedelmes harca Makó város tanácsával c. újságcikk. Marosvidék, 1926. dec. 25.3. 21 Vö.: KÁLMÁNY L: Alföldi népballadák. Kálmány Lajos népköltési hagyatéka. 2. Szerk.: ORTUTAY GY. Bp., 121-122. 22 Az angol Miss útja a makói tanyák közt. Marosvidék, 1927. ápr. 20.1-2. 23 A bogárzói dűlőút kinyitását szorgalmazzák. Marosvidék, 1927. márc.6. 2., Még az esős idők beállta előtt kitisztítják a Fekete-eret és kinyitják a bogárzói dűlőt. Marosvidék, 1927. aug. 27.3. 24 Vadlibák seregestől lepik el a vetéseket. Marosvidék, 1929. febr. 1.3. 383
