Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Boboly József Ágoston: A tájtörténeti tér ökológiája: A Csókási szélmalom emlékezettörténeti rekonstrukciója
BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON A tájtörténeti tér ökológiája Ha Makó mai határát és egyúttal a megyehatárt is elhagyjuk, akkor a szekérzörgető „makai makadámút" következik. A csókási határ szélén vagyunk. Az érparthoz közel. Mintha szekérzörgéssel telítődne a táj. A négyökrös szekér című Petőfi-versből a második strófa utolsó sorai jól érzékeltetik ezt a hangulatot:„Kal- már szellő járt a szomszéd mezőkön, / S vett a füvektől édes illatot. / Az országúton végig a szekérrel / A négy ökör lassacskán ballagott.” A mai Békés megyei táj itteni részlete az emlékezet mögöttes időrendjében összeforrni látszik a régi Csanád vármegyével? A csókási táj Makó és Békéssám- son felé eső szélén járkálva, az utolsó tulajdonos nevét emlegetve kereshetjük a Kiss-féle szélmalom helyét. Az emlékezők képzeletvilágában a szélmalom még ma is szervesen hozzátartozik ehhez a tájhoz. A szélmalom képe szimbolikus üzenetet hordoz.25 A néhai 507-es tanya helyén, az emlékőrző kis földpúp felett a széllel mozgó árnyak testetlen homályából egy óriás sziluett bontakozik ki. Mi lehet ez? Formája zömök, felfelé keskenyedő. Egybeszabott zsákruha feszül rajta. Terpeszben áll. Kezeit maga mögé rejti. Telt törzse fölött rövid nyakán a fejét kúp alakú kalap takarja. Homlokirányban, a szélvitorlák tengelyén a régi emlékek forognak, gyermekhangon megszólal az aratási ének: „A szép sík mezők ékeskednek / Sok baromcsordákkal; / Villognak a szép szántóföldek / Sűrű gabonákkal.”26 A szélmalom, a szélmolnár és életvilágának tudáskészlete eredeti fényében ragyog. A szélmalom régi szótárából előbukkannak a szavak: szelestengely, nyakvas, gombszár, nagykeresztág, vitorlagerendely, szárnyafa...27 Felnagyított emberi arányokat rajzol a szélmalom kontúrja. A vén molnár visszatért, életet őröl a világ közepén? A monoton zajban tér és idő ölelkezik. A szélmalomács mondását pörgeti szél: „Amit kis helyen megfordíthatsz, annak széles helyet nem kell keríteni."28 Virradatkor köröz a négy szélvitorla. A kemény vackorfából készült belső forgórészek súrlódását távolról is hallani. A szél hatalmát nyögi a matéria. Cikázó emlékrianás a Száraz-ér partján. Reggelre már egy mély repedés tátong a szélmalom fatengelyén. Az emlékőrző szélmalom természetbe olvadó világa újra megnyilatkozik. Feltárul az élet és az enyészet. Az emlékezet és felejtés határvonalán a gabonamagvak újra szétszóródnak.29 Élet sarjad a szélmalom emléknyomán.30 25 Vö.: HAJNAL K.: A hagyomány értékei és a fenntartható fejlődés. In: KOVÁCS T.(szerk): A fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig. IV. Falukonferencia. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 1997.187-191.; BOEHM, G.: A kép hermeneutikájához. Athenaeum, 1993.4, 87-111. 26 65. Zsoltár. (Aratási ének). A 9. versszakból részlet. In: Énekeskönyv. Magyar reformátusok használatára. Bp„ 1986.107. 27 Vö.: LAMBRECHT K.: A magyar szélmalom. A szélmalom mesterszótára. Ethnographia, 1911.285-291., 352-363. 28 MARGALITS E.: Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Bp., Akadémiai K., 2.kiad. 1993.682. 29 Vö.: Szent Biblia. Zsolt 147,14.: „Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.” (Károli Gáspár ford.); vö. FORGÓ G.: A makói tanyavilág és Csókás. In: FORGÓ G. (szerk): Csókási képek. Makó, 2017.1-6. 384
