Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Boboly József Ágoston: A tájtörténeti tér ökológiája: A Csókási szélmalom emlékezettörténeti rekonstrukciója
BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON A tájtörténeti tér ökológiája IV A történelmi képzelőerőt mozgósító kreatív írásmód Hóka lován öreg vándor járja a dűlőutakat. Amikor a hold fenn van az égen, világos éjeken a pusztai templom, a tanyai elemi iskola, az út menti kereszt, a bolthajtású híd, a gyermekkor tornáca, a tanyarom, az öreg szélmalom hosszú árnyékkal búcsúzik. Még visszaint? Az emlékek ősformái, az emlékezet és felejtés metaforái visszatérnek a jelenbe? Ezek a visszatérő emlékek milyen életmintákat közvetítenek? A képzelet, az álom, az intuitív emlékezet képi világa megőrzi a múlt sziluettjeit. Az idő tájtörténeti zárványából kitörnek a régi emlékek és szavak. A csókási tájra emlékezők gyakran gondolnak a természet és ember kapcsolatának metaforájára, a szélmalomra? Miért fontos a szélmalom? A szélmalom alakja, a jellegzetes építészeti formaalkotás emlékezeti sziluettje még a környéken gyermekkorukat megélt emberek álmaiban is visszatér. A Kiss - féle szélmalom a csókási tanyavilágban élők számára határozott irányjelző és tértagoló szereppel rendelkezett. Tájhoz illő építészeti arculata élő középpontot, a tájon átszáguldó szélhez szorosan kapcsolódó mozgalmas otthonosságot, életet varázsolt a környékre. A csókási tájhoz tartozó érparti szélmalom történeti folytonossága a változó tulajdonosok nevéhez köthetően hét fokozatban követhető nyomon. 1. 1856-60 körül az 507-es számú tanyán a szél- malomépítő-alapító, szélmalom- tulajdonos: Dobsa nevű gazdaember. 2. Vajnai Pál szélmalom- tulajdonos. 3. Molnár István szélmalomgazda. 4. Bokor Mihály szélmalomgazda. 5. Kiss Antal (1855-1937) szélmalom- tulajdonos. 6. ifj. Kiss Antal (1884-1964) szélmalom- tulajdonos. 7. Kiss Jenő (sz.: 1922) az utolsó szélmalomtulajdonos, szélmolnár. A molnár házát a szélmalom mellé úgy helyezték el, hogy a malomvitorla elől lehetőleg ne fogja el a szelet. Még néhány esztendővel 1860 előtt az első szélmalomgazda udvarán a Dobsa-tanya falát a vihar tépte. Tíz év múlva a nádkévék mellett tönkrement malomkövek hevertek szanaszét. Újabb évtizedek jöttek-men- tek, másik tulajdonosa lett a szélmalomnak. Egy nagyobb darab a szélmolnár Vajnai Pál felesége által meszelt házfalból is levált. Vajnai Pál molnár, a régi tulajdonos megerősíttette a szélmalom épületét, korszerűsíttette a berendezést. Szél szárnyán terült szét az emlékek pora. A történeti időrend szerint Molnár István és Bokor Mihály lettek a következő szélmalomgazdák. Az ő emléküket is körülvette az elmúlás. Az öreg Kiss Antal és leszármazottai időszakából sok a visszatérő emlék. V A Csókási szélmalom körüli emlékezettörténeti képzetkincs Őrlés közben a Csókási szélmalomnál összetalálkoztak az emberek. Ilyen alkalomkor, még az 1920-as években is jókat beszélgettek. Mondták, a pusztai csárda vendégei közt manapság sok a fura ember. Az ekkoriban elhíresült makói kuruzsló Csókáson és környékén járkált. Az őrletőket látván, a szélmalomnál egy jó szóra 382
