Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)

Néprajz–Etnológia - Bárth János: Népmozgás és életút a 18. századi Csanád vármegyében

BÁRTHJÁNOS

Népmozgás és életút a XVIII. századi Csanád vármegyében

mazását kellett bizonyítani, akkor Kiss Márton és Kalmár András, Makó mezőváros idős lakosai elmondták, hogy fiatalkorukban évtizedekig Jászapátiban laktak, és jól ismerték a Hegyessyeket. Ezáltal fellebbentették a fátylat saját családjuk migrációs múltjáról is. (A. 1.)

A XVIII. században a köznéphez tartozó személyek névhasználatát nagy ka- valkád jellemezte. Ez részben összefügg a migrációval, a szökéssel, a tiltott úton járással, a származáshelyek és a foglakozások ragadványnévvé és vezetéknévvé válásával. A ragadványneveket a bíróság előtt is szerepeltették mint fontos azonosító adatokat. (A. 6., 8., 22.) A foglalkozás alapján kapott név szép példája a román Luczai família két tagjának Csikós és Gulyás vezetékneve. (A. 18.) Származáshelyre utalt a román Faur család bizonyos tagjainak Marustyer megnevezése. (A. 21.) Egy Szabó Istvánként bemutatkozott szentesi tanú vallomásában elmondta, hogy korábban Maródi Jánosnak és apja ragadványnevével Katlannak hívták, de mióta megházasodott, ipa neve után Szabó Istvánként emlegetik. (A. 8.) Handó, alias Kis Judit debreceni születésű, Csanádon „hit nélkül" élő asszony vallotta, hogy „apjárul" hívják Kisnek, „anyjárul" Handónak. (A. 11.) Szökés esetén tudatos névváltoztatásra is akadt példa. A debreceni Tisza János, aki Sóvágó Mihály passzusával kelt útra, a Csanád vármegyei Csanádon Sóvágó Mihálynak hívatta magát. (A. 11.) A román Luczai família Magyarcsanádon Gulyás néven emlegetett tagjai úgy lettek Popovi- csok, hogy a militáris időkben háborúba vonuláskor egy szerb katonai vezető túl parasztosnak találta a Gulyás nevet, ezért utasította Gulyás Jánost és fiait a Popo- vics név használatára. (A. 18.)

A vallomásokból feltárulkozó életutakat két tényező teszi különlegessé, mozgalmassá, az átlagos paraszti életutaktól különbözővé. 1. Több lakó- és szolgálati hely, sok bolyongás, sokféle szolgálat, változatos munkavégzés. 2. A párkapcsolatok laza kezelése, több asszony a férfiak és több férfi a nők életében, a törvényes házastársak elhagyása, szexuális szabadosság, bigámia.

Az első tényezőre bőségesen található példa. (A. 3., 5.,7., 8., 9., 12., 13., 22.) Jellegzetes színfoltnak tekinthető a katonának állás, a katonaságtól való szökés, az obsitszerzés. (A. 5., 8., 10., 22.)

A második tényező ugyancsak sok nyomot hagyott a perbéli iratokban. (A.

2., 3., 11., 12., 13., 14., 15., 17., 22.)

Különös színt képviselnek a katonafeleségek, akiknek férjét fiatal házas korukban embertelen módon katonának fogdosták, és legtöbbször évtizedekre idegen földre hurcolták. A gyerekkel vagy gyerekekkel otthon maradt feleség hosszú évekig azt sem tudta, él-e, hal-e a férje, de magatartását árgus szemekkel figyelték, a férfiakkal való kapcsolatát álszent szigorúsággal ítélték meg a helyi hatalom képviselői. (A. 11., 15.)

294