Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Néprajz–Etnológia - Bárth János: Népmozgás és életút a 18. századi Csanád vármegyében
BÁRTH JÁNOS Népmozgás és életút a XVIII. századi Csanád vármegyében A férfiak és nők között egyaránt akadtak olyan személyek, akik a nagy néphullámzást kihasználva próbáltak kiszabadulni megunt vagy nehezen elviselhető családi kötelékeikből. Más szóval: elhagyták fennálló házasságukat, családjukat, megszöktek hazulról, vándorútra keltek, hogy egy távoli új településen, új párkapcsolatban, új életet kezdjenek. Kiváló példának tekinthető Décsi Pál és Csépi Ráchel esete, akik a csallóközi Csicsó faluból szöktek meg úgy, hogy az asszony hátrahagyta a jeles gazda hírében álló kisnemes férjét és a tőle szült 4 gyermekét. Csanád vármegye felé vették útjukat. Makón telepedtek le, ahol házasságkötés nélkül közel két évtizedet éltek együtt mint férj és feleség, köztiszteletnek örvendve. Az asszony újabb 7 gyermeket szült, immár Décsi Páltól. 1748-ban valaki Makón rájött életük nagy titkára. (A. 2.) Nem kevésbé kalandos életet élt a bihari származású Damján János, a Makó határában tevékenykedő juhász, aki különböző helyeken többször is házasságot kötött, pedig az előző felesége még élt. (A. 3.) Tisza János és Kiss, alias Handó Judit debreceni lakosok mindketten kiléptek házasságukból, családjukból, hogy a Csanád vármegyei Csanád faluban „hit nélkül” új életet kezdjenek. (A. 11.) Bálán Petru román juhász és Farkas Mária Bihar vármegyei falvakban hagyták el házastársukat. Szentesen találkoztak, és „bűnös életüket" Nagylakon folytatták. (A. 14.) A kalotaszegi Nagy Pál is hátat fordított anyagi gondjainak és velük együtt első feleségének, Bihari Katának. Lúgosra szökött, ahol Asztalos Erzsébettel élt együtt „hit nélkül". (A. 22.) A fenti példák inkább csak ízelítők abból a világból, amely a tanulmány adattárának 23 tételéből felvillan a XVIII. századi migrációról, életutakról és a köznép mindennapi életéről. RÖVIDÍTÉSEK A. + szám = Adattár + tételszám CSL. = Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára, Szeged IRODALOM (Válogatás a XVIII. századi magyarországi népmozgás bőséges irodalmából, különös tekintettel olyan művekre, amelyekben módszertani fejtegetéseket és további irodalmat talál az érdeklődő) ÁCS Zoltán 1985 Jobbágyvándorlás Szabolcs megyéből a XVIII. század első felében In: Agrártörténeti Szemle XXVII. 1-2. sz. 588-604. BÁRTH János 1974 Migráció és kontinuitás egy Duna melléki táj népesedéstörténetében In: Cumania II. 285-329. Kecskemét 295
