Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Köszöntők–Méltatások - Marjanucz László: A tudós „makai” (Tóth Ferenc 90. születésnapjára)
MARJANUCZ LÁSZLÓ A tudós „makai". (Tóth Ferenc 90. születésnapjára) S ez nemcsak a népoktatási törvény jótékony hatásának tudható be, hanem a Makón is kimutatott gazdasági társadalmi változások támasztotta igényeknek, beleértve a gazdaság hagyományos ágait is. Egyre nagyobb szükség mutatkozott az iskolákban elsajátítható alapkészségekre, ismeretekre, s Tóth Ferenc számszerű összegzése a polgárosuló város művelődési szükségletét tükrözi. A Horthy-korszakkal foglalkozó művelődéstörténeti tanulmánya azért fontos, mert a Trianon után radikálisan csökkent lehetőségű ország valódi sikereket hozó területe az oktatás volt.19 Makó vonatkozásában ez az elemi iskolák számának és színvonalának emelkedését jelentette, a ráépülő iskolatípusok ( gazdasági iskola, gimnázium, polgári iskola, tanoncképzés) bővülésével egyetemben. A növekedést és fejlődést elsősorban a tanszemélyzet létszámának illetve a tanulók létszámának növekedése szemlélteti. A tanítói kar beosztásának föltüntetése mellett, a magasabb szinteknél már kitér az oktatott tárgyak ismertetésére. A Gazdasági Iskola esetében pl. a Gazdaságtan és háztartástan c. segéd-tankönyvről készült fotót publikál, a katekizmus-szerű oktatási mód szakoktatásban való alkalmazhatóságát illusztrálandó. A középiskolák szép száma bizonyítja, hogy a népiskola kiépítése, számbeli gyarapodása a képzés szempontjából elég erős volt ahhoz, hogy kibírja a ráépített népművelési és továbbképző intézeteket. De legfontosabbnak az alapok lerakása számított, amit szerzőnk is gyakran aláhúz. Az elemi az alapok lerakását végezte, de a tudás birtokbavételének feltételeit bemutató hétköznapi részletek arról is beszélnek, hogy a betűvetés, a számtani alapműveletek, a nemzeti történelem és irodalom alapfogalmainak elsajátítása a nebulókban megalapozták az állampolgári tudat és a nemzeti összetartozás érzését, amit a felekezeti iskolák valláserkölcsi tanítása erősített meg. Az iskolák tanári karát, illetve egyes kiemelkedő tanár egyéniségeket ( pl. Magyar József, Galamb Ödön) fókuszba állítva Tóth Ferenc jól megvilágította a Kle- belsberg-féle kultúrpolitika lényegét: az ország megfosztott gazdasági javai helyett a megmaradt kinccsel kellett, hogy éljen: a magasabb műveltséggel, mert a kulturált és képzett munkaerő szükséges volt a „ a nagy társadalmi munkapadnál" való helytálláshoz, azaz a tanulókra váró hivatás teljesítéséhez. Tóth Ferenc tanulmánya az ehhez való makói hozzájárulást mutatta be. Egymásra épülnek a politikatörténeti fejezetek is.20 Míg a rendi korszak (1696 - 1848) „politikáját” -helyesen- a köz igazgatásával azonosította, ami nemesi monopólium volt, s földesúri hatalmával Makón azt a püspök testesítette meg, addig a polgári kor (1849-1944) politikáját előbb a modern kapitalista berendezkedést önkényuralmi módon végrehajtó birodalmi célokból, majd a frag- mentált társadalom pártosodásából, a tagolt érdekképviseletből vezeti le Tóth Ferenc. 19 Makó története 1920-tól 1944-ig. Szerk.: Tóth Ferenc. Makó, 2004. 20 Lásd, a monográfia megfelelő korszakos kötetei 28
