Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja
MAROSVARI ATTILA Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja Fazekas azért is nehéz helyzetbe került, mert az októberi 26. utáni napok tömegmozgalmai hatására a helyi hatalmi szervek munkája megbénult, ezért minden ügyben ő, mint a helyi fegyveres hatalom irányítója került középpontba, mindenki őt kereste, hiszen abban, hogy egy ilyen éles helyzetben milyen lépésnek milyen következménye lesz, a rendőrség állásfoglalásának kulcsszerepe volt. Nem véletlen, hogy az október 28-i tömegtüntetés centrumába a rendőrség épülete és maga Fazekas Lajos személye került, és amikor Fazekas igent mondott a tüntetők (egyébként nem túl markáns és ezért nem teljesíthetetlen] követeléseire, akkor a tömeg ezt úgy élte meg, hogy Fazekas átállt az oldalukra, és ezzel győzött a forradalom Makón. Fazekas engedékeny lépése mindenesetre bizonyosan nem meggyőződésből vagy a forradalom ügye melletti elköteleződésből született (addigi és későbbi lépései ezt nem támasztották alá37), hanem az akkori helyzet kikényszerítette taktikázásból, ez volt ugyanis a módja annak, hogy megfékezze a tömeget, és gátat vessen a spontán és így ellenőrizetlen népi megmozdulásoknak. A taktikája mindenesetre sikeresnek bizonyult, a nagy tüntetések befejeződtek, de persze ehhez szükséges volt az is, hogy meginduljanak az új helyi forradalmi hatalmi szerv, a nemzeti bizottság létrehozásának előkészületei. Az új forradalmi néphatalmi szervek létrejöttének napjai (október 29-31.) A városi nemzeti bizottság létrehozására irányuló első kísérlet október 29- én délelőtt volt. Ezt elősegítendő, aznap reggel - nyilvánvalóan pártutasításra - lemondott tisztéről Földházi Imre VB-elnök és Gera Sándor VB-elnökhelyettes.38 A nagygyűlésen, ahol a tömegben ott voltak az MDP aktivistái és funkcionáriusai is, számos követelés elhangzott, és ezekből került összeállításra egy 22 pontból álló kiáltvány, amelyet „Makó város dolgozó népe és ifjúsága” nevében fogadtak el.39 A program az országban általános közhangulat ismert követeléseit foglalta egybe, lokális, tehát kizárólag Makóra vonatkozó programpont nem szerepelt az elfogadott dokumentumban. A kiáltvány elfogadásánál ezért érdekesebb volt az előző nap az MDP kezdeményezésére koalíciós alapon összeállított nemzeti bizottsági névsor elfogadtatása. A próbálkozás azonban teljes kudarcba fulladt, az emberek, hallva az ott elhangzó kommunista pártfunkcionáriusok nevét, akik számukra a gyűlölt hatalmat testesítették meg, nemet mondtak rájuk. 37 Erről részletesen lásd MAROSVÁRI 2017a. 38 MNL CSML ML 503.4. c. Makó Város Tanácsa VB Titkársága iratai. Személyzeti csoport iratai. 14-37/1956., BÁLINT 2006,43-44. 39 Az 1956-os forradalom Makón a dokumentumok tükrében 1996, 4-5. Makó város dolgozó népe és ifjúsága 22 pontos követelése. 225
