Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja
MAROSVÁRI ATTILA Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja A népgyűlésen ezért úgy határoztak, hogy másnap, október 30-án ismét összegyűlnek, és most már a kommunista állampárti jelöltek kihagyásával a többi párt jelöltjeiből, valamint az üzemek, üzemi munkástanácsok javaslataiból állítanak ösz- sze egy új névsort, amelyet elfogadásra beterjeszthetnek.40 Az új listát - immáron a kommunisták javaslattevőinek és jelöltjeinek kihagyásával - október 29-án délután állították össze.41 Az október 30-i népgyűlés már közfelkiáltással elfogadhatta a javasolt neveket. Arról nincs információnk, hogy menet közben - a választás során - történ- tek-e változtatások az akkor beterjesztett névsorban, s ha igen, akkor az pontosan kiket érintett, de az tény, hogy ebben a listában már nem voltak kommunisták. A beterjesztett hetven fős névsorban azonban szerepeltek, sőt, a nemzeti bizottság élére kerültek azok az egykori pártvezetők (a szociáldemokrata Zombori Lajos, Kiss Ernő és Lukács Pál, valamint a kisgazda Szőnyi Imre), akik részt vettek az október 28-i MDP kezdeményezte egyeztetésen, vagy legalábbis információval rendelkeztek róla. Mindazonáltal föltételezhető, hogy a pártok által az előző napon egyeztetett hetven nevet tartalmazó nemzeti bizottsági névsorához képest több személyt is megválasztottak. A rendelkezésünkre álló adatok ugyanis azt valószínűsítik, hogy a bizottság taglétszáma 90 körül volt, bár ebben az esetlegesen valamilyen okból később csatlakozók száma is benne foglaltatott. Hogy hányat választottak meg a népgyűlésen és hányán voltak a később csatlakozók, sajnos nem tudjuk, miként a teljes nemzeti bizottsági tagnévsort sem ismerjük, csupán az eredeti hetven fős javaslatot.42 Az MDP városi pártbizottsága október 29-én kényszeredetten elfogadta ugyan, hogy a tervezett hatalomátmentési forgatókönyve meghiúsult, de a helyi pártvezetők mégsem adták föl, hogy befolyásolják az eseményeket. A kommunista párt funkcionáriusai ebben a helyzetben azt a taktikát választották, hogy aznap este összehívták a téeszelnököket és utasították őket, hogy küldjenek minél több téesztagot és pártaktivistát a 30-i népgyűlésre, hogy megakadályozzák, nehogy az új nemzeti bizottságban a „szövetkezetellenes erők” kerüljenek többségbe.43 Ha közvetlen kádereik beerőszakolása a nemzeti bizottság tagjai közé nem is sikerült nekik, ez utóbbi tervük mégis csak sikerrel járt, az újonnan megválasztott nemzeti bizottság tagjai közé szélsőséges elemek nem kerültek be. 41 ÁBTL 3.1.9. V-145872. Fazekas Lajos vizsgálati dossziéja. Fazekas Lajos kihallgatási jkv., 1958. január 24. 42 A nemzeti bizottság megválasztásra beterjesztett tagjainak neveit lásd Az 1956-os forradalom Makón a dokumentumok tükrében 1996, 5-7. Makó Város Nemzeti Bizottsága névsora., BÁLINT 2006,55-57., A magasabb létszámra lásd „Monográfia” 2009,127-129.; ÁBTL. 3.1.9. V-150355/2. Összefoglaló a forradalmi bizottságokról. 28-32.; MNL CSML ML 515. a. 4775/1957. Csuthy Gizella fegyelmi jkv., 1957. július 18.; Csongrádmegyei Hírlap, 1956. november 28. 3. 43 MNL CSML ML 515. a. 1763/1957. Földházi Imre VB-elnök jelentése., Az 1956-os forradalom Makón a dokumentumok tükrében 1996,33. 226
