Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Marosvári Attila: Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja
MAROSVÁRI ATTILA Az 1956-os forradalom makói eseményeinek periodizációja A parasztgyűlés hírére - a városi MDP pártbizottság mozgósítására - tömegesen és szervezetten érkeztek termelőszövetkezeti dolgozók is, akik viszont a téeszek egyben tartása mellett érveltek.15 Az indulatok a markáns véleményeltérések ellenére nem szabadultak el, a tömeg egy szűkebb bizottságot alakított a további tárgyalások lefolytatására. A parasztgyűlés résztvevői ezt követően békésen, bár elégedetlenül szétoszlottak. A gyűlés közben megjelent Földházi Imre VB-elnök is, akin többen számonkérték az elmúlt évek erőszakos kollektivizálását. Földházi, hogy meneküljön, ígéretet tett, hogy egy delegációval segít eljárni a megyei tanácsnál a földkérdés rendezése ügyében. Ez a küldöttség másnap, október 29-én valóban el is ment Hódmezővásárhelyre, de érdemi eredményt nem tudott elérni, csupán ígéretet kaptak a megyei tanács elnöki irodájából fölhívott Magyar András miniszterhelyettestől, hogy a méltányos rendezés jogi szabályozása folyamatban van.16 A gesztus, valamint Nagy Imre miniszterelnök október 28-i hasonló értelmű bejelentése17 viszont arra elégséges volt, hogy átmenetileg lecsillapítsa az indulatos tömeget. A negyedik nagy demonstrációra október 28-án este ismét csak a kijárási tilalom ellenére került sor. A tömeg itt is a szokásos útvonalát járta, de a skandált szövegek között megjelent az előző esti brutális tömegoszlatásért felelős Kovács István rendőr főtörzsőrmester kiadásának követelése is, aki egyébként ekkor a Petőfi park 2. szám alatti rendőrőrs épületében bujkált (később menekítették át a rendőrség épületébe18). Noha a demonstrálok a rendőrőrsnél is megjelentek, az épületbe nem hatolt be senki. Az indulatok elszabadulásától tartva Fazekas rendőrkapitány ekkor újból tűzparancsot adott ki Papp József hadnagynak, akinek végül is erőszak alkalmazása nélkül sikerült lecsillapítania a tömeget.19 A rendőrőrstől a rendőrség elé vonuló tüntetők Fazekas Lajos rendőrkapitánytól kérték követeléseik teljesítését. Fazekas tárgyalt a tüntetőkkel, és mivel az elhangzott követelések Kovács kiadatásán kívül nem voltak teljesíthetetlenek (a kijárási tilalom fölfüggesztése, a nemzetőrség fölállítása, a mozi működésének zavartalansága, a rendőrök csak kézifegyver használjanak járőrözéskor), azokat elfogadta és az írásba foglalt megállapodást aláírta.20 A demonstrálok ezt úgy értelmezték, hogy Fazekas és a rendőrség melléjük állt, amit az is alátámasztani látszott, hogy követelésükre Fazekas velük vonult a Kossuth Szobor elé, ahol fölolvasták a vele kötött megállapodás szövegét.21 Ez önmagában elég volt arra, hogy a tömegindulatok lecsillapodjanak, így a tüntetők ezt követően békésen szétoszlottak. 15 MNL CSMl ML 515. a. 1763/1957. Földházi Imre VB-elnök jelentése., Az 1956-os forradalom Makón a dokumentumok tükrében 1996, 34. 16 MNL CSML SZLSZMB. B. 1.1152/1957. Hajdú Ferenc és társainak pere. B. 1.1152/1957/6. szám. Jegyzőkönyv a Hajdú Ferenc és társai ellen indított bűnügyben 1957. november 28-29-én megtartott tárgyalásról. 11-12., FAZEKAS 1997,15-16. 17 A forradalom hangja 1989,132., Viharsarok, 1956. október 30.1. 18 MNL CSML SZL. B. 1.1170/1957. Medgyesi Ferenc pere. Kovács István tanúkihallgatási jkv., 1957. október 8. 19ÁBTL 3.1.9. V-145872. Fazekas Lajos vizsgálati dossziéja. Fazekas Lajos kihallgatási jkv., 1958. január 24.; Papp József tanúkihallgatási jkv., 1958. február 8. 20 Az eredeti aláirt dokumentum megtalálható a makói József Attila Múzeum állandó várostörténeti kiállításának az 1956-os eseményeket bemutató vitrinében. Leltári szám nélkül. 21 MNL CSML SZL SZMB. B. 1.1179/1957. Simon György izgatási pere. Jegyzőkönyv az 1957. december 4-én megtartott tárgyalásról.; ÁBTL 3.1.9. V-145872. Fazekas Lajos vizsgálati dossziéja. A Szegedi Katonai Bíró-ság B. II. 64/1958. számú ítélete. 220
