Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Medgyesi Konstantin: Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban
MEDGYESI KONSTANTIN Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban Nagy Ferenc miniszterelnök a megbeszélést nyitó előadóként úgy érezte, először talán a demokrácia alapértékei szempontjából érdemes egyetértésre jutni, s ezt követően a konkrét kormányzati munka ügyeiben is könnyebben szót tudnak érteni a különböző pártok. Történelmi távlatból ez a kiindulópont rendkívül naivnak, irreálisnak tűnik, a kormányfő felvetése azonban arra mindenképpen alkalmasnak bizonyult, hogy nem a nyilvánosság előtt ugyan, de markánsan jelezze az eltérő ideológiai viszonyulásokat, nézőpontokat a demokrácia vonatkozásában. Nagy Ferenc arról beszélt az 1946. október 30-i értekezleten, hogy sem ellen- forradalmi (reakciós), sem bolsevizálódási veszély nem áll fenn, a demokrácia rendszere nincs veszélyben. A közéleti szereplőknek ugyanakkor azért kell megegyezniük az alapelvekben, mert minden oldalról bizalmatlanság jellemzi a felek közötti kapcsolatot - a bizalmatlanság pedig „elviselhetetlenné” teszi a magyar politikát, s mindez ellehetetleníti a kormányzati munkát. Nagy Ferenc megállapította, hogy „a demokráciának sokszor merőben eltérő értelmezései”95 vannak jelen, de ha a közéleti szereplők között a demokrácia eszményének megfelelő együttműködés jön létre, akkor „tiszta politikai légkör”96 alakulhat ki. Azt is mondhatjuk, Nagy Ferenc felvetése egyfajta demokratikus minimum felvázolására, kimunkálására vonatkozott. A miniszterelnök javaslatára Rákosi Mátyás közel sem konszenzuskereső hangnemben válaszolt, így már a pártközi értekezlet elején eldőlt, hogy a nyilvánosság kizárásával sem képesek a koalíciós időszak politikai erői demokratikus minimumot kialakítani. Rákosi szerint „a demokrácia erői" mellett gyorsan „reorganizálódik” a reakció, de a „kisgazdák ezt nem akarják hivatalosan elismerni.”97 A kommunista pártvezető azt is leszögezte, hogy a kisagazdák „nagy többségben" nem alkalmasak a „demokratikus építésre."98 Rákosi a tanácskozást a kisgazdák elleni általános politikai támadásra használta, de azt is kijelentette, hogy „a magyar nép jelentékeny része nem demokrata,"99 a kommunisták ugyanakkor „a demokráciából nem fognak engedni.”100 Szakasits Árpád, az SZDP főtitkára is arról beszélt, hogy a magyar népnek „nincsenek demokratikus élményei,"101 ezért is lehet jellemző szerte az országban, hogy „féktelen uszítás” van a „demokrácia ellen."102 A szociáldemokrata pártvezető amellett érvelt, hogy „tisztább demokráciára" van szükség, ahol a „kinyírják” a nemzet testéből a „reakciós elemeket." Veres Péter, a Nemzeti Parasztpárt elnöke a demokrácia eszményéről szóló elméleti vitát értelmetlennek tartotta, szerinte nem bolsevizálódási veszély van, hanem az a probléma, hogy a társadalmi változások „megrekedtek."103 95 Az 1946. október 30-i pártközi értekezlet jegyzőkönyvét közli: HORVÁTH Julianna et al. (szerk.): Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció. 1944-1948. Napvilág Kiadó, Budapest, 2003. 292-326. p. /294. p./ 96 Uo. 97 Uo. 295. p. 98 Uo. 296. p. 99 Uo. 100 Uo. 299. p. 101 Uo. 300. p. 102 Uo. 103 Uo. 303. p. 208
