Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Medgyesi Konstantin: Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban
MEDGYESI KONSTANTIN Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban A pártközi értekezleten a kisgazdák képviseletében - Nagy Ferenc kormányfő, Varga Béla házelnök és Rácz Jenő pénzügyminiszter mellett - jelen voltak Bognár József és Oltványi Imre nemzetgyűlési képviselők is. Bognár és Oltványi néhány hónappal később, Nagy Ferenc lemondatása után egyértelműen az FKgP kommunistákkal kollaboráló balszárnyára sodródott. Ekkor, 1946 októberében azonban még mindketten egyértelműen a jogállami jellegű polgári demokrácia eszménye mellett álltak ki.104 A pártközi értekezleten elhangzott megszólalásaikból nyilvánvalóan érzékelhető: ebben az időszakban szemben álltak a baloldali/kommunista demokrácia-értelmezéssel. Mindez azért is érdekes jelenség, hiszen fél évvel korábban, a demokratikus államrend védelméről szóló törvényjavaslat parlamenti vitájakor Bognár József nem állt ki egyértelműen a polgári demokrácia ethosza mellett. „Mi a demokráciát olyan politikai rendszernek tartjuk, amely a demokratikus alapelveket a lehető legtöbb ember bevonásával, a lehető legtöbb ember kívánsága, felfogása és érdekei szerint valósítja meg”105 - adta meg a tanácskozáson a jogállami demokrácia-felfogás adekvát meghatározását Bognár József, aki azt is leszögezte, a kisgazdák a „demokrácia dolgában" bárkivel felvehetik a versenyt. „A több jog, a több szabadság, a több életlehetőség és a nagyobb jólét felé akarjuk ennek a népnek a sorsát terelni"106 - mondta Bognár. „A több jog, több szabadság, több életlehetőség" filozófiája jelképesen illusztrálja a kisgazdák koalíciós évekbeli demokrácia-felfogását. Oltványi Imre azt tette szóvá a tanácskozáson, hogy ha a Baloldali Blokk politikusai egy kisgazda közszereplőt támadnak, akkor az a „demokrácia védelme", míg amennyiben a Kisgazdapárt kritizál egy baloldali politikust, akkor az a „reakció” megnyilvánulása. Oltványi azt is elismerte, hogy a kisgazda tömegbázisban valóban megvan a bolsevizálódástól való félelem. A kisgazda nemzetgyűlési képviselő arról is beszélt, hogy nem érvényesül a demokratikus kisgazda többség. „Egy csomó intézményben úgynevezett többségünk van, ténylegesen azonban nagyon kevés a beleszólásunk az ország dolgaiba"107 - mondta Oltványi. E tanulmánynak nem vállalt feladata, hogy feltárja, mi történhetett Bognár József és Oltványi Imre életében, abban a tekintetben miszerint az elkötelezett kisgazda demokrácia-felfogástól néhány hónap múlva eljutottak a kommunistákkal való kolla- borációig, a „demokrácia" kommunista értelmezésű elfogadásáig. Tény, 1946 őszén mindketten a polgári demokrácia ethosza mellett foglaltak állást, míg 1947 nyarától egyértelműen a kibontakozó kommunista diktatúra csendestársaiként vállaltak közéleti szerepet. 104 Hogy Bognár az 1946. október 30-i pártközi értekezleten a jogállami demokrácia ethosza mellett állt ki, azért is érdekes jelenség, hiszen - ahogyan azt elemeztük - néhány hónappal korábban a demokratikus államrend védelméről szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában, vagyis a nyilvánosság előtt nem vállalta fel a jogállami normák melletti kiállítás ódiumát. 105 HORVÁTH Julianna et al. (szerk.): Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció. 1944-1948. 306. p. 106 Uo. 309. p. 107 Uo. 316. p. 209
