Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Medgyesi Konstantin: Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban
MEDGYESI KONSTANTIN Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban „A törvényjavaslat a szörnyű rémuralom után született meg, amelyet a zsarnoki őrület Európában és hazánkban megteremtett. Hirdetője és megalkotója akar lenni annak a tiszta demokráciának, amelyet nekünk, a magyar demokrácia pártjainak kell megvédenünk és biztosítanunk.”88 - mondta szónoklata elején Hám Tibor a tiszta demokrácia fogalmát használva. Hám emlékeztetett arra, hogy az éppen legyőzött fasizmus legnagyobb bűne az volt, hogy az embert „az állam szolgájává tette”, s ebből fakadóan „megszűnt az emberi személyiség és az ember méltósága.”89 A kisgazda képviselő úgy vélte, a törvényjavaslat „ígéret" a magyar demokrácia számára, hogy „az ember soha többé terrorlegények és pártszolgálatosok vak eszköze nem lehet."90 Hám Tibor a jogállami demokrácia mellett kiálló, demokrácia-hitvalló parlamenti beszédében leszögezte: „A magyar politikai élet számára komoly felelősség, hogy ez a törvény ne csak törvény legyen, ne csak törvénytárunk része legyen, hanem a társadalomban és az állami életben élő valóság, hogy soha többé az állami apparátus képviselői, demokratikus intézményeink bármelyik közege meg ne sérthesse a személyes szabadságot, a vélemény- és gondolat szabadságát, a vallás szabad gyakorlatát, a munkához és a tulajdonhoz való jogot. [... ] E törvényjavaslattal a magyar demokrácia éppen azt akarja elérni, hogy minden állampolgár szabad lehessen az államhatalom végrehajtó közegeivel szemben is a törvény keretein belül és jogait háboríthatatlanul és csorbíthatatlanul gyakorolhassa. A magyar demokrácia elvárja az államhatalom közfunkcionáriusaitól, az állami apparátus közegeitől, hogy a demokrácia adta jogait minden állampolgárnak biztosítsa"91 - fogalmazta meg a későbbi történések alapján naivitásnak nevezhető reményeit Hám, akit e beszéde után nyolc hónappal, 1947 januárjában mint az összeesküvési ügy gyanúsítottját a kommunista irányítás alatt álló államvédelem koholt vádakkal letartóztatta és nyolc hónapig kínoztatta.92 „Vannak, akik csak fasiszta összeesküvésekről beszélnek. Azt hiszem, a demokrácia fejlődése szempontjából egyetlen helyes magatartás, ha a magyar demokráciának minden problémáját egységben látjuk és egységben akarjuk megoldani. Mert, aki objektiven nézi a politika jelenségeit, meg kell, hogy állapítsa, hogy a magyar demokrácia számára veszélyt jelent a fasiszta összeesküvések jelentkezése és elharapózása, de kárt jelent a rendőrség keretében mutatkozó atrocitások jelensége is, mert a magyar népben félelmet ébresztenek és bizalmatlanná tehetik a magyar demokrácia iránt"93 - vázolta 1946 májusában az MKP-s kommunikációs stratégiai törekvésekkel a lehető leghatározottabban szembemenő okfejtését Hám Tibor. 88 Uo. 1027-1028. p. 89 Uo. 1028. p. 90 Uo. 91 Uo. 1029. p. 92 Hám Tibort a bíróság a koholt vádak alól 1947 szeptemberében felmentette, akkor szabadult. 1948-ban emigrált. 93 Nemzetgyűlési Napló 1945-1947.1. kötet. 1031-1032. p. 206