Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Medgyesi Konstantin: Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban
MEDGYESI KONSTANTIN Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban Bálint Sándor konkrét - a modern jogállami demokrácia államstruktúrájába illeszkedő - javaslatokat is tett. Úgy vélte, az „államrend" védelme helyett az „alkotmányt" kellene büntetőjogi eszközökkel óvni, s az emberi jogok megsértése is külön védendő területet jelentene; a büntetőjogi védelem pedig megvalósulhatna „minden antidemokratikus, parancsuralmi mozgalommal vagy ideológiával szemben."83 Magát a védelem jogi alapzatát a képviselő szerint egy alkotmánybíróságra kellene bízni.84 „A törvényjavaslat szándékában, amely a magyar demokrácia szilárd megalapozására irányul, mindnyájan egyetértünk. De egyet kell értenünk abban is, hogy a szabadság levegője, a kritika lehetősége üdvösebb, termékenyebb lehet a demokráciának, mint a mindenütt kémet, feljelentőt, rendőrt látó, büntetéstől szorongó állampolgár félelemérzése”85 - zárta gondolatait Bálint Sándor.86 Ries István igazságügyi miniszter aznap, március 12-én nyújtotta be a parlamentnek az emberi alapjogok hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslatot, amikor a nemzetgyűlés a demokratikus államrend védelméről szóló törvényjavaslatról vitázott, és elfogadta a törvényt az eredeti formában benyújtott szöveggel. Kompromisszumos megoldás volt, hogy a demokratikus államrend védelméről szóló törvény megalkotása után külön jogszabály szülessen az emberi jogok állam- rendszerbe illeszkedő óvásáról. Az emberi jogok védelméről szóló törvényjavaslat plenáris vitájára 1946. május 9-én került sor.87 Maga az emberi jogok hatályosabb védelméről szóló törvény érdemben nem lett része a magyar jogrendnek. ítélet e jogszabály alapján nem született. A formálódó kommunista diktatúrának erre a jogszabályra nem volt szüksége. E törvényjavaslat vitája tágan értelmezve tekinthető a demokrácia-diskurzus részének. A szöveg előadója Hám Tibor kisgazda képviselő volt. Ez a jogszabály az FKgP számára számított fontosnak, hiszen a kisgazda demokrácia-értelmezés központi eleme volt a mindenkire egyaránt vonatkozó szabadságjogok rendszere; ez a támogató, aktív hozzáállás a vita lefolyásából, menetéből is kitűnik. Mindezzel szemben - ahogy az MKP szónokának érveiből is egyértelműen látszik - a kommunista taktika e téren a relativizálás volt, mert a koalíciós években a kommunista demokrácia-megközelítésbe és társadalom-átalakító stratégiába nem fért bele a mindenkire érvényes szabadságjogok tiszteletben tartása. 83 Uo. 732. p. 84 Bálint Sándor életrajzírója, Csapody Miklós szerint Bálint Sándor volt az első, aki felvetette a koalíciós évek parlamentjében az alkotmánybíróság mint intézmény szükségességét. (CSAPODY Miklós: Bálint Sándor (1904-1980). Életrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013.184.p.) 85 Nemzetgyűlési Napló 1945-1947.1. kötet. 734. p. 86 Csapody Miklós ekképpen Irt Bálint Sándor imént elemezett parlamenti beszédéről: .így beszélt a magyar nemzetgyűlésben 1946 tavaszán egy demokrata polgár, akinek félelmeit a következő évtizedek tragikus története sokszorosan és mindent felülmúlóan igazolta.” (CSAPODY Miklós: „A világban helyt állani...” Bálint Sándor élete és politikai működése 1904-1980. Korona Kiadó, Budapest, 2004.143.p.) 87 A törvényjavaslat vitája: Nemzetgyűlési Napló 1945-1947.1. kötet. 1021-1050. p. 205
