Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 2. (Makó, 2018)
Történelem–História - Medgyesi Konstantin: Diszkurzív csomópontok a koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban
MEDGYESI KONSTANTIN Diszkurzív csomópontoka koalíciós évek demokrácia-diskurzusaiban A Polgári Demokrata Párt nevében Szent-Iványi Sándor arról szólt, hogy „a törvényjavaslatot nem tartom sem túl szigorúnak, sem túl enyhének, különösen azért nem, mert minden ellenkező kísérlet ellenére úgy látom, a demokrácia is és a köztársaság is eléggé erős nálunk, eléggé meggyökeresedett már ahhoz, hogy komolyan nem veszélyeztetheti semmiféle ellenséges, akár nyílt, akár földalatti ármánykodás."77 A koalíción kívüli PDP képviselője elfogadta a javaslatot, de annyiban más tematikai keretet vázolt, hogy abbéli meggyőződésének adott hangot, miszerint valójában nincs a demokráciát veszélyeztető komoly tényező. Ezzel szembement az MKP ellenségképre alapozott stratégiájával, de nem vállalta fel ugyanakkor, hogy egyetértsen a kisgazdák által - burkoltan - megfogalmazott gondolattal, miszerint a demokráciára a kommunisták jelentik az igazi veszélyt.78 A törvényjavaslat parlamenti vitájában egyedül Bálint Sándor néprajztudós, a Demokrata Néppárt képviselője79 nézett szembe a jogszabály által generált valós fenyegetéssel, egyedül80 Bálint Sándor fogalmazott meg olyan érveket, amelyek a jogállami demokrácia védelméről szóltak. A DNP-s képviselő egyetértett azzal, hogy „az új magyar demokráciát büntetőjogi intézkedésekkel kell megóvni azokkal szemben, akik azt erőszakosan vagy fondorlattal megingatni próbálják."81 Ez a megközelítés már önmagában éles ellentétben állt a kommunisták által tematizált valóságértelmezéssel. Bálint Sándor szerint a javaslat szövegében a fogalmak elmosódnak: „Ez a pontatlanság bőven ad alkalmat arra, hogy a tételes jog helyét hatóságok és bírák érzelmei, vonzalma, esetleg ellenszenve foglalják el, amikor arról van szó, hogy egyes állampolgárok politikai megnyilatkozásait kell megítélni. A büntetőjogi törvények első kelléke pedig az, hogy szövegezésük szabatos legyen, máskülönben könnyen a terror eszközévé válhatnak; a terror érzése pedig a demokrácia halálos ellensége, mert kiöli az állampolgárokból a szeretetet és bizalmat azzal az államformával szemben"82 - fogalmazott profetikus előrelátással a képviselő. 77 Uo. 729. p. 78 Szent-Iványi Sándor a nemzetgyűlésen elmondott ezen beszéde után néhány hónappal emigrált. 79 A Demokrata Néppártnak az FKgP-vel kötött választási megállapodása alapján az 1945-ös választásokon Bálint Sándor egyike volt annak két DNP-s képviselő-jelöltnek, aki mandátumot szerzett a kisgazdák listáján. 80 Slachta Margit pártonkfvüli képviselő a kommunista értelmezéssel szembemenő, antikommunista felszólalást tett a demokratikus államrend védelméről szóló jogszabály plenáris vitájakor, de érvei mögött inkább valláserkölcsi megfontolások és nem a jogállami demokrácia védelmének szempontjai húzódtak meg. „Amikor tehát mi őszintén demokráciára törekszünk, szemben állunk avval a nehézséggel, melyet a demokráciáról tudomást nem vevő nyers természet jelent, amelyet valamennyien magunkban hordozzuk és amely például ilyenekben fejeződik ki, hogy holott a demokrácia mindenkinek általában szabadságot kíván és ígér, — hiszen a demokráciának a lényege ez — mégis természet szerint arra hajiunk, hogy szeretjük a saját szabadságunkat, de ugyanolyan könnyedséggel vagyunk hajlandók átgázolni a mások szabadságán. [...] Az emberi természet vallásos kiművelés nélkül antidemokratikus, aki tehát a vallásosság ellen dolgozik, az a demokráciának ellensége” - mondta Slachta. (Nemzetgyűlési Napló 1945-1947.1. kötet. 737-738. p.) 81 Uo. 731. p. 82 Uo. 204
