Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Bogoly József Ágoston: A Croce-hatás forrásvidékén. Kiss Ernő, Benedetto Croce, József Attila
BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON A Croce-hatás forrásvidékén - Kiss Ernő, Benedetto Croce, József Attila Az irodalmi gondolkodás tényeit vizsgáló kutatás az elfeledett régi idők tudásstruktúráit értékőrző módon a mában értelmezi. A Magyar Távirati Iroda (MTI) felkérésére irodalomtörténeti kutatásaim és előadásaim alapján e témában interjú készült velem. Az MTl-nek szóló összefoglaló szakmai nyilatkozatomat szinte szó szerint, hírportálok országosan tették közzé 2008-ban, a világhálón: „Bogoly József Ágoston Benedetto Croce hatástörténetét kutatta József Attila szemléletében és felfedezte, majd 2007-ben publikálta, hogy Benedetto Croce: Esztétika. Elmélet és történet című főművének első magyar fordítója a Makón született Kiss Ernő irodalomtörténész volt. A Croce-hatás szálai Makóra vezettek. /.../" Ebben az interjúban kifejtettem: „József Attilát makói évei alatt különböző világirodalmi és bölcseleti hatások érték. Az 1920-as évek elején Makón tanuló költő valószínűleg már itt megismerte Benedetto Croce néhány fontos gondolatát. Croce: Az aesthetika alapelemei c. könyve, Farkas Zoltán fordításában ott volt Espersit János makói könyvtárában. / .../ József Attila Makón főleg Espersit Jánosnál, Kesztner Zoltánnál, Fried Árminnál és osztálytársánál, Balogéknál látogatóban forgatta és kérte kölcsön a világirodalmi és bölcseleti műveket. Kesztner Zoltánnál Sigmund Freud műveit tanulmányozhatta. József Attila Makón, 1922 végén, 1923 elején olvasta Bergson: Bevezetés a metafizikába c. művét./.../ " (vö. http://www.hirextra.hu/2008/12/30/a-nyugat-mint-kol- tocsinalo/J. Kiss Ernő (1868-1931), a Makón született irodalomtörténész, fordító és tanár Most részletesebben hívom fel a figyelmet Kiss Ernőre, a Makón 1868. július 27- én született, csendes, lelkiismeretes, nagy munkabírásával háttérbe húzódó, magasan képzett irodalomtörténészre és Benedetto Croce: Esztétika. Elmélet és történet című művének első magyar nyelvre fordítójára. Benedetto Croce olasz esztéta, filozófus és történész (1866-1952), akinek korai esztétikai főművét Kiss Ernő magyarra fordította, a Hogyan műveljük a történetírást és hogyan ne? című tanulmányát ezzel a bevezetéssel kezdi: „Amikor a lélek belefog a történelmi mérlegelésbe és vizsgálódásba, az történik, amit a költő mond, „a századok hegyére” hág, ahonnan a szem olyan vidékeket és városokat ural, melyeknek annak előtte csak részletei és töredékei látszottak, s kristálytisztán tűnnek elő egy élet mozzanatai, amelyeket elébb a cselekvés füstje burkolt.” Kiss Ernő pályaképének megrajzolása és műveinek feltárása közben hasonló tapasztalatot szereztem. Benedetto Croce 1931 tavaszán Budapesten tett látogatást, az Első Nemzetközi Irodalomtörténeti Kongresszusra érkezett, interjúkat készítettek vele, előadást tartott, (vö. Temperamentumos interjú Benedetto Crocéval. Magyarország, 79
