Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Cs. Tóth Gabriella: A makói parasztházak használata a 21. század elején
CS.TÓTH GABRIELLA A makói parasztházak használata a 21. század elején A Kálvária utca 30. szám alatt álló épület a kutatási tervben megfogalmazott első kategóriába esik. Fő kérdésfelvetésem, hogy miként felel meg egy olyan lakóház a ma emberének, ami külső jegyeiben a 19. század népi építészeti jegyeit viseli magán és a védettség következtében az utcafronton változtatás nem történhet. A fiatal háztulajdonosok felújítási koncepciója egy válasz a felvetett kérdésre. Azonban a jelenkor állapotának értelmezéséhez elengedhetetlen a ház történtének feltárása is, hiszen az épületeket nem építtetőjük lakja már. Különösen fontos ez egy olyan épület esetében, melyet a helyi építészeti örökség szempontjából fontosnak tartanak és megőrizendőnek ítéltek. Tehát elöljáróban röviden ösz- szefoglalom a korábbi néprajzi gyűjtésekből és önkormányzati dokumentációból származó adatokat. Szerencsére a szóban forgó épületről rendelkezésünkre áll néhány korábbi információ is. A parasztházat Makó katolikus városrészében építették 1815-ben.6 A tekintélyes méretű nyeregtetős lakóházat már az előző kutatások is érintettek. Elsőként a Népművelést Intézet az Építészet-Lakásmód-Lakáskultúra (alakulása) az Alföldön című kutatás keretében 1975-ben töltöttek ki egy kérdőívet az akkor, a házban lakó Molnár Ilonával.7 Az adott válaszok alapján megállapítható, hogy az eredetileg vertfalú házat 1975-re átépítették és a fal anyagaként a téglát jelölték meg. Továbbá 1965-ben az istállót és a hombárt lebontották, egy évvel később a hátsó szobát megnagyobbították.8 Ezenkívül az életmódváltással összefüggő nagyobb építkezés a fürdőszoba kialakítása volt, melynek következtében a konyhát hosszában kettéosztották, így keletkezett egy elfogadható méretű tisztálkodó helyiség és egy kisméretű konyha.9 A makói ház című kötetben Tóth Ferenc közöl egy képet a ház oromzatában lévő festett Mária-szoborról. A kisméretű fekete-fehér fényképen jól kivehető a szobor fülkéjét körülvevő vakolatdísz.10 Továbbá az 1983-ban védettség alá vett épületek között is szerepel a Beloiannisz utcai ház,11 ekkor vették védelem alá a főhomlokzatot, melynek állapotát helyreál- lítandónak határozták meg akkor.12 A ház történetéről rövid, de tömör összefoglalást ad a Makó építészeti emlékei című kötet.13 Az utolsó ismert írott információ az épületről a 2006-os műemlékvédelmi hatástanulmány alaplistája, amelyben állapotát helyreállítottnak határozták meg.14 6 Tóth Ferenc 2000. 7 A Népművelést Intézet kérdőíve a makói József Attila Múzeumban őrzött dokumentumok. Adattári szám: NAD/308-2016/IV. 8 A helyszínen járva, nem sikerült egyértelműen meghatározni, hogy melyik szoba bővítése történhetett ekkor. A ház beosztása az 1970-es évek végén a következő lehetett: szoba-szoba-szoba- konyha; konyha- szoba, kamra. Továbbá a tárgyalt korszakban, a nagyméretű parasztházban több család is lakott, ezért indokolt volt a több lakrész kialakítása. A kérdőív ezt a kérdést nem érinti, melynek magyarázata, hogy az akkori családfőt a kommunista éra kuláknak bélyegezte, kényszerből költöztettek más családokat a házba. A tulajdonosok, hátraszorultak a hátsó épületrészbe. ( Molnár Sándor, 1986. Makó) 9 Molnár Sándor, 1986. Makó 10 Tóth Ferenc 1982. Melléklet 46. kép. 11 A Kálvária utcát 1958- 1990 között Beloiannisz utca néven jegyezték. Búzás László- Tóth Ferenc 1992. 35. 12 Makó védendő épületek címjegyzéke 1983. Az épület sorszáma 31. fotó: 31.1. 13 Tóth Ferenc 2000. 14 Makó Város kulturális örökségvédelmi hatástanulmánya 2006. Fényképes alaplista 4.100. sorszámmal jelölt lakóház. 106