Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Cs. Tóth Gabriella: A makói parasztházak használata a 21. század elején
yy a ház két helyiségének össze- nyitása boltíves átjáróval yy A jelenlegi tulajdonos, Molnár Sándor 2012 óta birtokolja az ingatlant, mely megépítésétől kezdve családon belül öröklődött. Ő maga oldalági leszármazottja Molnár Mihálynak, aki a telekre először építkezett. A továbbiakban összegzem a 2012- 2016 között történt fölújításokat és átépítéseket, melyek egy részét a tulajdonosok saját kezűleg végezték. A szobákat átfestették. Kibővítették a konyhát, így a már említett kisméretű konyhából előszoba lett és a ház ötödik helyiségével egy boltív segítségével összenyitották.15 A ház külsején több változtatás is történt, a tornácra néző nyílászárókat kicserélték, melyre elsősorban energiatakarékossági okokból volt szükség, de ügyeltek arra, hogy a keretek fából készüljenek, mert szerintük az jobban illik a régi házhoz. Megtörtént a ház újravakolása az eredeti sárga szín megtartásával, de kőporos vakolatot alkalmazva.16 A fölújítási munka kiterjedt a Mária-szobor fülkéjére is, melyen az üvegezést kicserélték. A parasztházon történt változtatások önmagukban nem adnak választ a hipotézisben megfogalmazottakra. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jelenlegi tulajdonos, Molnár Sándor a nagyszülei házát birtokolja, melyhez ez által egy erős érzelmi kötődés is társul, ez tükröződik a felújítás koncepcióján is, annak ellenére, hogy nem a 19-20. századot idéző megoldásokat alkalmaznak. Esetükben a múlt iránti tisztelet, a ház és az ősök iránti szeretet abban nyilvánul meg, hogy nem nyúlnak hozzá, nem akarják megváltoztatni a ház jellegét. 15 Az épület ötödik helysége az átépítésig csak az udvar felöl volt megközelíthető. 16 Az épület vakolatdíszeít 1975-ben leverték és kőporos vakolattal vakolták. (Tóth Ferenc 2000.) A mostani felújítás már ezt a gyakorlatot követte. 107
