Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Forgó Géza: Dr. Espresit János az első világháborúban
FORGÓ GÉZA Dr. Espersit János az első világháborúban „Az éjszaka szép csöndes, a vidék nappal csodálatosan borzalmas" ekkoriban a montenegrói harctéren, a Lovcen hegy lábánál.23 A hegy uralta a Cattarói-öblöt, és tetejéről francia tüzérség lőtte a monarchia tengerészeti támaszpontját, ezért elfoglalása rendkívül fontos volt. A győzelemnek - ami 1916. január 10-én következett be - erkölcsi jelentősége is volt, hiszen a montenegróiak szent hegyének magyar kézre kerülése növelte a katonák harci morálját is.24 A Makói Újságban is olvasható volt Höfer jelentése: „Hősies gyalogságunk a nehéz tüzérséggel és a haditengerészettel együttműködésben 3 napi kemény harcban legyőzte az ellenség elkeseredett ellentámadását és a teljes Karszt-hegy- ség mérhetetlen nehézségeit és elfoglalta a tengerből sziklafalként 1600 méternyi magasságban kiemelkedő, évek óta védelemre berendezkedett Lovcent.”25 Espersit János részt vett ezekben a harcokban, sőt önként jelentkezett csapatszolgálatra. „Bátor magatartása miatt” kitüntették bronz vitézségi éremmel. A hegy ostroma alatt kapott maláriából kigyógyulva, 1916 áprilisában népfölkelő hadnaggyá léptették elő. „A szolgálatban gondos, találékony, értelmes és komoly. Elöljárói iránt alázatos és figyelmes" - fogalmazott az előterjesztés. Alkalmas népfölkelő hadnagy- gyá való kinevezésre, vonták le felettesei a következtetést.26 1916. január közepén már Albánia útjait rója, pontosabban róná, ha lennének, ezért „térdig sárban” járnak, tudhatjuk meg a május 2-án írt leveléből. A bevonulás során mindenhol a pusztulással találkozott. Állati és emberi hullák szerteszéjjel, amelyek eltemetésére az „albánok nem voltak kaphatók,” így a monarchia katonái ásták sírjaikat. A hadifogságba esett szerb katonák tömegei már alig vánszorogtak. „A törődöttség, a lerongyoltság megrendítő” képeivel szembesült Espersit János.27 Az első város Szkutari (Shkodra) volt, ahol már keleti típusú építkezést látott, tömérdek üres bazárral. A városban mohamedán és keresztény lakosság élt. A bazárban főleg mohamedánok árultak méregdrágán cukrot, kávét, tűzifát. Más nemigen volt.28 Betért a ferences templomba, ahol egy laikus barát fogadta, és egy szerb hadifogságból szerencsével megszökött őrmester a cs. és kir. 38. péterváradi gyalogezredből, akit az albánok bújtattak, de a monarchia csapatainak térfoglalása után vissza akart térni alakulatához. Kérte Espersit segítségét, miközben elpanaszolta a szerbek embertelen viselkedését.29 Valóban. A fogságba esett több ezer tiszt és katona elhelyezését és ellátását a szerbek nem tudták megoldani. Az 1915 végén vereséget szenvedő szerb hadsereg „halálmenetben” hajtotta az Adriáig a hadifoglyokat. A legyengült emberek tömegesen pusztultak el.30 23 Espersit János 1916a 24 Ravasz István 2000. 435. 25 Lovcent elfoglaltuk. Makói Újság 1916.01.12. 26 Felterjesztés Espersit János népfölkelő tisztjelöltről. József Attila Múzeum. Espersit gyűjtemény 27 Espersit János 1916c 28 Espersit János 1916c 29 Espersit János 1916c 30 Lovas Dániel 2014.166. 94
