Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Gerencsér Judit: Makovecz Imre Makón. Ami Barcelonának Gaudí, az Makónak Makovecz
GERENCSÉR JUDIT Makovecz Imre Makón - Ami Barcelonának Gaudí, az Makónak Makovecz A magyar organikus építészet megteremtője Makovecz Imre (1935-2011) világhírű építőművész - akit belföldön és külföldön egyaránt elismertek, rangos díjakkal tüntettek ki - legtöbb épülete Makón valósult meg. Ezek közül legfontosabb alkotásai: a Hagymaház, a buszpályaudvar, a Városi Fürdő rekonstrukciója, az Újvárosi Bölcsőde, a Városi Könyvtár épülete. Makovecz Imre közösségépítő karizmatikus személyiség volt, aki elméleti, szellemi munkásságának lényegét építészeti terveiben is következetesen és egyértelműen jelenítette meg. Hagymaház Makovecz Imre legjelentősebb, legismertebb épületeinek egyike. A Hagymaház, mint közismert, a hagymatermelők székházaként épült a két világháború között. Ez az épület az 1930-as években új építészeti stílusnak nevezett, klasszicizáló formajegyekkel valósult meg. A ház fő funkciója az értékesítés volt, ami a nagy csarnoktérben zajlott, de ezen kívül kulturális programokat is tartottak itt. A második világháború után már csak művelődési központként működött. 1996-ban a Hagymaház átépítésére, áttervezésére kérte fel dr. Búzás Péter a Makói Önkormányzat nevében Makovecz Imrét, aki örömmel vállalta a feladatot. A vázlat gyorsan elkészült, mint minden megbízás, mert Makovecz Imre hihetetlen intenzitással dolgozott. A feladat átbeszélése, a helyszínnek és történetének megismerése után már mint egy látomás vagy imagináció jelent meg lelki szemei előtt a terv, amit már „csak” le kellett rajzolnia. Ebben az esetben is így történt: rendre egymás után születtek a rajzok, előbb alaprajzok, metszetek, homlokzatok, végül a látványterv. A szabadkézi rajzokon minden lényeges információ szerepelt. Nem voltak eldobott skiccek, az első megoldás már határozott, végleges elképzelést mutatott. Erről a folyamatról ír Rajzok és írások című művében (81. p.): „Minden mű születésének sorrendje van. Először egy kép, és vele az egész minden részletére kiterjedő „hangulat” jelenik meg. Csak ezután jön a szerkezet vázlata, mindegy, hogy zenéről vagy építészetről beszélünk. A kép és hangulat kidolgozása a legapróbb részletig belemerül az anyagba. Egy mű távozása, pusztulása betartja keletkezésének sorrendjét - fordítva. Amikor anyaga megsemmisül, marad a kép és a hangulat..." Az organikus építészet alapelveit írja le az itt következő írásában, s ezek az elvek a Hagymaház tervében meg is valósultak: „Valószínű, hogy az épület csak antropomorf lehet a szó legáltalánosabb értelmében, ha vonzódom mindazokhoz a premisszákhoz, melyeket leírtam. Valószínű, hogy mint minden éhes állat, mindenben a felfalhatót fogom látni; a fákban azt, hogy hogyan kötik össze az eget és a földet, az anyanyelvben az ősi szavakat, mint égi-földi emberállat imaginációját”. (Makovecz Imre: írások 1989 - 2009. 36. p.) Makovecz Imre ebben az idézetben nagyon röviden, mégis egyértelműen fogalmazza meg ars poeticáját, amit a Hagymaház építése - vagy drámája - során 73
