Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Sipos Carmen: A Csanádvármegyei Történeti és Régészeti Társulat története
SIPOS CARMEN A Csanádvármegyei Történeti és Régészeti Társulat története Az ásatások 1938. évi április hó 2-a után kezdődtek, amikor a helyszíni szemlét tartották meg. (...) az ásatások 1938. évi augusztus 2-án indultak meg rendszeresen és 1938. évi szeptember 17-én dr. Banner János egyet, tanár részletesen beszámolt a Társulatnak az ásatás eredményeiről.”43 A Makói Újság „Középkori lakótelepet tártak fel Mezőkovácsháza határában”44 címmel adott hírt az ásatásról. Eszerint „A Csanádvármegyei Régészeti és Történelmi Társulat a Szegedi Egyetem Régészeti Intézetével együttműködve már a harmadik Árpád-korabeli templomot tárja fel. Legutóbb Mezőkovácsháza határában tártak fel egy Árpád-kori templomot és kolostort. Az értékes műemléket a Szárazér partján találták meg." Az újság leírja, hogy a templom korábbi része a tatárjárás idejéből, míg a terméskőből készült rész a Hunyadiak korából való. A templomtól délre egy XIV. századi településmaradványt tártak fel. Az ásatás befejeztével Mezőkovácsháza elöljárósága elhatározta, hogy az ásatás helyét megjelölik egy kőoszloppal.45 A másik ásatásról szintén a Makói Független Újságból értesülhetünk, ahol a legfőbb újdonságként egy 4000 éves „hamveder” szerepel, amit az ásatás vezetője, Párducz Mihály, valamint a feltárásra kilátogató Banner János a neolitikum ill. a rézkor idejére datált.46 A Régészeti Intézet „az u.n. Vöröskeresztnél, továbbá a Mészáros-féle téglagyárnál ásatásokat folytatott, amely ásatások költségeihez az ásatást vezető dr. Párducz Mihály egyetemi tanársegéd élelmezési és elszállásolási költségeinek részbeni fedezésére 100 pengő támogatást nyújtott. Az említett ásatások már befejeződtek. Eredmény, ill. lelet nem sok volt, mégis mindkét ásatás igen tanulságos és értékes volt a város munkája szempontjából."47 Kiderül még a dokumentumból, hogy Makón, egy építkezésen egy alagút nyomaira bukkantak, aminek a megvizsgálásához ásatási engedély lenne szükséges. A pontos jelentést az ásatásokról 1938. okt. 8-án készítette el Banner János. Ebből kiderül, hogy „a Csanádvármegyéhez tartozó Mezőkovácsháza területén augusztus hó folyamán Makó határában június, augusztus vagy szeptember folyamán, Földeákon ugyanebben az időben a Csanádmegyei Történelmi és Régészeti Társulat támogatásával intézetem ásatásokat végez. Az ásatásokhoz a Szegedi Városi Múzeum vezetője hozzájárult. (...) Csanádvármegye területén két ízben végeztünk ásatásokat. Az első alkalommal (június 7-28) Dr. Párducz Mihály tanársegéd a Makótól nyugatra, mintegy két kilométerre fekvő Vöröskereszt-nevű határrészen a tél folyamán, útépítés alkalmával előkerült római kori leleteket hitelesítette. Megállapíthatta, hogy az útépítéskor kettévágott vonulat elhordott része volt a leletekben leggazdagabb. 43 JAM Ad. 9/6 44 Makói Független Újság, 1938. aug. 18.2.o. 45 Szegedi levéltár, CSTRT iratai (1885-1944) 1939/3 46 Makói Független Újság, 1938. jún. 11.3.0. 47 JAM Ad. 10/12 180
