Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Sipos Carmen: A Csanádvármegyei Történeti és Régészeti Társulat története
SIPOS CARMEN A Csanádvármegyei Történeti és Régészeti Társulat története Az utak jobboldalán 240 m2 területet tárt fel. Kibontott 34 gödröt, amelyek jellegzetes római cseréptöredékeket tartalmaztak. Ugyancsak a telephelyen négy XVIII. századi csontváz került elő, éremmellékletekkel. Előkerült még egy 4 edényt tartalmazó hamvasztásos sír is, amelyeknek mellékletei vagy a bádeni kultúrára vagy a bronzkorra utalnak. Ennek pontos megállapítása csak a preparálás után lesz lehetséges. (...) A második alkalommal (aug. 1. - szept. 10.) Dr. Bálint Alajos Mező- kovácsházán végzett ásatásokat. Nem volt előre tudomása róla, hogy templommaradványok kerülnek elő, mert az ásatásnak kimondott célja az volt, hogy a Szárazér magas partján elterülő középkori község településére és lakóházaira vessen világot. Sikerült is két középkori lakóházat találnia, amelyek közül az egyik Hunyadi Mátyás egyik érmével volt datálva. A házakban előkerült szegényes leletanyag néhány érdekes adatot szolgáltat a kor tárgyi néprajzára. Az előkerült templomrom, helyesebben alap két részből áll. Az egyik egy 10,55 m hosszú, 4, 15 m széles keresztszentélyű románkori templom, amelynek építése ugyanúgy, mint a múlt évben feltárt kaszaperi templom az Árpád-kor elejére tehető. Későbben, a Hunyadiak korában a régi falak felhasználásával, mintegy a régiek előteréül egy újabb, 9,15 m hosszú, 6, 80 m széles épületrészt toldottak, ami által a templom egész hossza 22, 35 m lett. A templom körüli temetőben és magában a templomban feltárt 93 sír nagyobbára melléklet nélküli, vagy egészen szegényes melléklettel került elő. Ezek a kora Árpád-kortól a Hunyadiak koráig terjedő időből valók. Időrendi hitelesítésük csak a múlt évben feltárt kaszaperi temető anyagának alapján lesz lehetséges. A templom szentélyében és a temetőben bronzkori gödrök kerültek elő, amikből cseréptöredékek és csontmaradványok jöttek a napvilágra. Meg kell említenünk még azt az egy jazig sírt is, amely az egyik ház alól került elő.” A harmadik helyen, Földeákon még 1936 áprilisában találtak egy római pénzt, amit a találó a Társulatnak ajándékozott. Már korábban is találtak itt római pénzeket - Antonius Pius római ezüst dénárját, valamint egy IV. századi érmet.48 A társulat ülésén Tamássy András választmányi tag felajánlott 500 pengőt a társaság számára, amiért cserébe alapító taggá választották. Régészeti kataszter A régészeti kataszter elkészítésének ötletét Banner János vetette fel egy választmányi ülésen. Ahogy ezt levelében kifejti, ezzel elsősorban a további régészeti munka megkönnyítése a cél. A Társulat lelkesen támogatta az ötletet, hogy elkészüljön a megye régészeti katasztere, aminek „lényege az, hogy a vármegye minden községében azt állapítsuk meg, hogy a községnek melyik határrészében mikor mit találtak.”49 48 Szegedi levéltár, CSTRT iratai (1885-1944) 1936/11 49 JAM Ad. 5 181
