Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Gáti József–Horváth Sándor–Legeza László: A XX. század autója: A Galamb József tervezte Ford T-modell
A kézi erővel mozgatott futószalagos módszerrel kevesebb mint felére csökkentették a szerelési időtartamot. Ugyanakkor az év végén még mindig mintegy 100 ezer teljesítetlen megrendelés maradt. A termelékenység fokozására bevezették a többszerszámos munkagépeket, az automatikus fúrógépek egyszerre negyvenöt furatot készítettek. 1914. január 14-én került sor a 250 láb hosszú, mozgó futószalagos T-modell gyártósor beüzemelésére. Kifejlesztettek egy végtelenített lánchajtásos szalagrendszert, ami az alvázat munkaállomásról munkaállomásra mozgatta. Ezt a rendszert tették ergonomikusabbá a szerelőszalagok derékmagasságba való emelésével. A szerelés a négyemeletes épület legfelső emeletén kezdődött, ahol a motort is összerakták, majd haladt lefelé szintről szintre. A szerelősor vége és egyben egyik legérdekesebb része a földszinten, a gyárépületen kívül volt. Itt emelték és szerelték a „hintót” a már komplettre szerelt alvázra. Az új mozgó futószalagos gyártósornak köszönhetően a szerelési idő 12 óra 28 percről 93 percre csökkent. A különböző visszaemlékezések, források nem teljesen egyértelműek azzal kapcsolatban, hogy a Ford futószalagos gyártósorának tervezésében Galamb József milyen mértékben vett részt. A sorozatgyártás megvalósíthatóságában viszont Galamb József érdemei elvitathatatlanok, hiszen a milliós szériák legyártását csak az alaposan átgondolt, szereléshelyes konstrukció tette lehetővé. A mintegy ötezer elemből álló T-modell szerelési folyamatát egyszerű lépésekre bontották. Minden munkás csak egy műveletet végzett, amiért ő maga vállalta a felelősséget. Az egyes szerelési mozdulatsorok pontos időtartama alapján a gyárban dolgozó mérnökök ki tudták számítani a szerelőszalag sebességét. A cél 16
