Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Kolarovszki Tamás: Ítél a nép – Egy makói gyógyszerész a Szálasi per harmadrendű vádlottja
KOLAROVSZKI TAMÁS Ítél a nép - Egy makói gyógyszerész a Szálasi per harmadrendű vádlottja A vidéki deportálások kapcsán elmondta, hogy valójában abban hitt, hogy tényleg munkára szállították a zsidókat Németországba, kifejtette, hogy az öregek és a gyerekek azért kerültek az egészséges emberekkel együtt kiszállításra, hogy ne legyen bántódásuk, és a kiszállításokat katonai indokok is alátámasztották. A deportálások kapcsán, illetve a koncentrációs táborokkal kapcsolatban azt mondta, ezeket a németek lelkiségével ellenkezőnek tartotta, és a hatalomátvétel utáni tömeggyilkosságokról külföldön hallott először. A faji kérdést nem gyűlöletből, hanem „megoldási szándékból" vetette fel a nyilaskeresztes párt és a háború után nem lett volna folytatása. A zsidókérdés után a bíróság áttért Szöllősi uszító és a háború minden erővel való folytatását célzó beszédeire és cikkeire. Ismertették az 1943. május 8-án a Nyilaskeresztes Pártban tartott beszédét, melyben a népfrontpolitikát támadta, majd az 1944. február 5-i Nagytanácson mondott beszédét, melyben a Németország melletti kitartásra buzdított. Az „Ösz- szetartás" c. lapban 1944. december 14-én kifejtette, hogy Magyarországon fog megtörni az ellenség hadereje. Kifejtette, hogy Magyarország bástyája Közép-Eu- rópának, amelyet Hitler a magyarokkal együtt úgy védelmez, mint magát a Német Birodalmat. A „Virradat” 1945. március 19-i száma közölte március 15-i beszédének kivonatát: „Testvérek! Mindannyian Szálasi Ferenc új márciusát akarjuk! Ha nem szervezzük újjá az országot, akkor minden elveszett. A Hungarista Mozgalom minden akadály ellenére is kitartott célkitűzése mellett." A magyar Szent Korona kérdése volt a kihallgatás következő pontja. Itt arra keresett választ a bíróság, hogy a korona kinek a közreműködésével került ki az országból. Szöllősi elmondta, hogy először ő vitte Veszprémbe, majd a közreműködésével a koronaőrök kíséretében Kőszegre. Itt Szálasi rendelkezett arról, hogy Velembe vigyék, az intézkedést Szöllősi hajtotta végre. Velemből Szálasi őrizetébe került a korona, április 1-jén Atterseebe, 10 nap múlva Mattseebe került. A korona kérdését követően rövid vita bontakozott ki az elnök és a vádlott között arról, hogy mekkora emberveszteség érte az országot október 15-e után, ezt a vádlott belátta, de úgy reagált rá, hogy önmagát nyugtatta azzal, hogy valakinek be kellett fejezni a háborút. A tárgyalás következő szakaszában a népbírók külön intézhettek kérdést a vádlotthoz. Felmerült kérdésként a német megszállás. Azt baráti vagy ellenséges cselekedetnek tartotta-e, amire úgy reagált, hogy baráti cselekedetnek tekintette, hogy ez valójában megszállás volt, azzal a fogolytáborban szembesült. A fegyverszünet kapcsán annak alkotmányosságáról kérdezik, illetve arról, hogy a Kormányzó lemondó nyilatkozatát Lakatos miniszterelnök nem ellenjegyezte és annak ellenjegyzésére mikor került sor: 142
