Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)

Kolarovszki Tamás: Ítél a nép – Egy makói gyógyszerész a Szálasi per harmadrendű vádlottja

KOLAROVSZKI TAMÁS ítél a nép - Egy makói gyógyszerész a Szálasi per harmadrendű vádlottja Ennek kapcsán Szöllősi kifejtette, hogy a németek részéről Veesenmayer és Kurt Haller, míg a nyilasok részéről Szálasi és Kemény Gábor több alkalommal egyeztetett, ezeknek a célja nem Szálasi hatalomátvétele lett volna, hanem a nyi­las pártnak a németek által történő jobb megismerését szolgálta. Elmondása sze­rint, amennyiben tisztában lett volna azzal, hogy a német-magyar egyeztetés célja a hatalom átvételét irányozta elő, akkor azt nem helyeselte volna, sőt a pártból is kilépett volna. Horthy proklamációja Pesten a lakásán érte, de úgy döntött, hogy a Dunántúlra utazik, mert félt, hogy letartóztatják. Szentendre irányába indult, de útközben megállt Csia Sándoréknál, ott aludt. Másnap délben értesültek arról, hogy Vörös János, akkori vezérkari főnök visszavonta a fegyverszüneti parancsot, vala­mint hallotta a rádióban Szálasi beszédét, ebből arra következtetett, hogy a helyzet megváltozott, így Budapestre indult. Budapesten a Dísz térre ment, ahol próbált több tiszttől tájékozódni, itt tud­ta meg, hogy a dísszázad felvonult és Szálasi meg fogja tekinteni a századot, itt ta­lálkozott vele. A pár perces beszélgetés alatt nem került szóba Szöllősi kormányzati pozíciója. Erre később került sor, de még aznap. Megbízta először a kormányzótanács megalakulásáról szóló jegyzőkönyv elkészítésével. Ekkor közölte Szöllősivel, hogy a Kormányzó úr megbízta az államügyek ideiglenes vezetésével, ez alapján alakítja meg a kormányzótanácsot. A kormányzótanács hamarabb alakult meg, mint a kor­mány. A jegyzőkönyvet Pethő Tibor táblai tanácselnök diktálta le. Délután 4-5 óra körül alakult meg a kormány, a jelenlévő kormánytagok letették az esküt. Szöllősi meghallgatása közben, amikor a kormányzótanács megalakulásá­ról tesz vallomást, az elnök Szálasit is nyilatkoztatja arra vonatkozóan, hogy a Kor­mányzó lemondásáról mit tud elmondani. Szálasi megerősíti, hogy már október 5-én tudott arról, hogy a Kormányzó saját elhatározásából fogja aláírni lemondó nyilatkozatát. A Kormányzó lemondásáról a nyilatkozatot Veesenmayertől kapta, Szöllősinek erről nem volt tudomása. A kormányzói lemondás kapcsán vita alakul ki az elnök, Szöllősi és Szálasi között. Szöllősi elmondja, ha valóban október 5-én készen lett volna a lemondó nyilatkozat, ő levonja a konzekvenciát, mert ebben egy tervszerűséget látott volna. Kijelenti, hogy Szálasiról nem feltételezi, hogy ilyen nyi­latkozatot képes lett volna önmagától írni. Rövid szünetet rendelt el a tanács, majd folytatták Szöllősi meghallgatását. Az októberi hatalomátvétellel kapcsolatban elmondta, hogy nem volt tudomása ar­ról, hogy a Várban fegyveres összecsapás lett volna, németekkel csak Szentendréről Budapestre érkeztekor az országúton találkozott. A fegyverszüneti proklamációval kapcsolatban kifejtette, hogy nézetei szerint a Kormányzó azért mondott le, mert a kiáltványnak nem volt kellő visszhangja. Elmondása szerint a hatalomátvételük az ország érdekében történt. 140

Next

/
Thumbnails
Contents