Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)

Kolarovszki Tamás: Ítél a nép – Egy makói gyógyszerész a Szálasi per harmadrendű vádlottja

KOLAROVSZKI TAMÁS ítél a nép - Egy makói gyógyszerész a Szálasi per harmadrendű vádlottja A tárgyalás „Jelen voltak: dr. Jankó Péter törvényszéki tanácselnök, a főtárgyalás vezetője; dr. Lészay Béla a Független Kisgazda Párttól; Korbasits Pál a Magyar Kommunista Párttól; Mérő József a Szociáldemokrata Párttól; Horváth István a Nemzeti Paraszt Párttól; László Adolf a Polgári Demokrata Párttól; Sipos Ignác az Országos Szak- szervezeti Tanácstól; Bolgár Menyhért a Független Kisgazda Párttól; Aranyos István a Magyar Kommunista Párttól; Garamvölgyi Sándor a Szociáldemokrata Párttól; Sótonyi László a Nemzeti Paraszt Párttól; Illosvay Hollóssy István a Polgári Demok­rata Párttól; Peresztegi Dezső az Országos Szakszervezeti Tanácstól; dr. Jachner-Bakos Mihály törvényszéki aljegyző, jegyzőkönyvvezető, dr. Frank László népügyész, dr. Nagy Vince politikai ügyész; valamint: Szálasi Ferenc I. rendű vádlott, Vájná Gábor II. -Szöllősi Jenő III. - dr. Csia Sándor IV- dr. Gera József V. - dr. Kemény Gábor VI. - Beregfy Károly VII. rendű vádlottak. Az I. rendű vádlott védelmében dr. Latkóczy Imre és dr. Zboray Sándor; a II. rendű vádlott védelmében dr. Holló Géza; a III. rendű vádlott védelmében dr. Greguss Andor; a IV. rendű vádlott védelmé­ben dr. Krámer Emil és dr. Korányi Károly; az V. rendű vádlott védelmében dr. Kiss Aladár; a VI. rendű vádlott védelmében dr. Lukács Vilmos és dr. Geiringer Zsigmond; a VII. rendű vádlott védelmében dr. Gonda József István voltak a Budapesti Ügyvédi Kamara által kirendelt védők."8 A vádirat Szöllősi (Naszluhácz) Jenő vádlottat a) az 1930. évi III. te. 58.§ (1) bekezdésbe ütköző és ugyanezen bekezdés sze­rint minősülő hűtlenség bűntette9 b) az 1945. évi VII. te. l.§ által törvényerőre emelt Nbr. 11. §. 3., 4., 5., és 6. pont­jába ütköző háborús bűntettek10 elkövetésével vádolta a népügyészség. 8 Karsai Elek-Karsai László 1988. 43-44. 9 A hűtlenség bűntettét követi el és tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, aki külhatalom kormányával vagy külföldi szervezettel szövetkezik vagy érintkezésbe bocsátkozik avégett, hogy a magyar állam ellen ellenséges cselekményre bírja, úgyszintén az is, aki valamely külhatalmat a magyar állam ellen háborúra vagy kényszerintézkedésre indítani törekszik. 1011. § Háborús bűnös az: 1. aki az 1939. évi háborúnak Magyarországra való kiterjedését, vagy Magyarországnak a háborúba mind fokozottabb mértékben történt belesodródását vezető állásban kifejtett tevékenységével vagy magatartásával elősegítette vagy azt megakadályozni nem törekedett, bár erre vezető közhivatali állásánál, politikai, közgazdasági, közéleti szerepénél fogva módja lett volna, 2. aki, mint a kormány, országgyűlés tagja, vagy mint vezető állást betöltő közalkalmazott, kezdeményezője, vagy, bár a következményeket előre láthatta, részese volt olyan határozat hozatalának, amely a magyar népet az 1939. évben kitört világháborúba sodorta, 3. aki a fegyverszünet megkötését erőszakkal vagy befolyásának kihasználásával megakadályozni igyekezett, 4. aki vezető jellegő cselekményével a nyilas mozgalomnak segítséget nyújtott a hatalom megszerzésére irányuló lázadáshoz, a hatalom megtartásához, vagy aki e hatalom megszerzése után kapott kinevezés alapján a nyilas kormányzatban, közigazgatásban vagy honvédelem keretében életét fenyegető kényszerű szükség nélkül vezető állást vállalt (vezető állás alatt miniszteri, államtitkári, főispáni, főpolgármesteri, hadsereg-parancsnoki, hadtestparancsnoki vagy hasonló fontosságú állást kell érteni). 5. aki a megszállott területek lakosságával vagy a hadifoglyokkal való bánás tekintetében a háborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat súlyosan megsértette, vagy a visszacsatolt területek lakosságával a reábízott hatalommal visszaélve, kegyetlenkedett, vagy aki általában felhajtója, tettese vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkínzásának. 138

Next

/
Thumbnails
Contents