Csengeriné Szabó Éva (szerk.): A Makói József Attila Múzeum Évkönyve 1. (Makó, 2017)
Kolarovszki Tamás: Ítél a nép – Egy makói gyógyszerész a Szálasi per harmadrendű vádlottja
KOLAROVSZKI TAMÁS ítél a nép - Egy makói gyógyszerész a Szálasi per harmadrendű vádlottja A magyar nép jogérzete követeli, hogy lakóijának azok, akik miatt a magyar honvéd még mindig idegen ügyért ontja a vérét egy esztelen öngyilkos háborúban. A magyar állam érdeke, hogy leszámoljunk a nyilas hazaárulókkal. A demokratikus Magyarországon nincs és nem is lehet helye hazaárulóknak. A demokrácia nem bűnbocsánat a nép és a haza ellenségei számára, hanem pallos, amely kérhetetlen szigorral lesújt rájuk, le kell, hogy csapjon a nép és haza ellenségeire [...] nyilasok elleni harcban, mi kommunisták helyeseljük és üdvözöljük a demokratikus népbíróságok alakítására irányuló, alulról, a nép mélyéből jövő kezdeményezést. Üdvözöljük a szegedi szakszervezetek erre vonatkozó követelését és teljes mértékben helyeseljük a szegedi nemzeti bizottságnak a népbíróságok felállítására vonatkozó határozatát [...] ezért valljuk, hogy most már magának a kormánynak kell vezetnie a népbíróságok felállítására irányuló népi mozgalmat. Neki magának kell kezébe venni a hazaárulók feletti ítélkezésre hivatott népbíróságok szervezését.”2 A Dálnoki Miklós Béla által vezetett Ideiglenes Kormány megalakulásakor deklarálta, hogy „felelősségre vonja a hazaárulókat.” Ezzel el is indult az a folyamat, amely a Népbíróságok létrehozására, a háborús bűnösök felelősségre vonására vonatkozott. „Ha az új jogi rendelkezés az adott politikai viszonyok között klasszikus jogelveket sért - annak bírálata nem csatazajban ítélkező jogalkalmazók feladata, hanem kényelmes késői korok kritikusaié. Végeredményben arra a megállapításra jutottunk, hogy ez a népbírósági jogszabály a mi fegyverünk, ezt kaptuk. Majd a gyakorlatban válik el, hogy mennyit ér az igazságszolgáltatásban és a politikában, s mennyire rúg vissza a puska. Később ez a fegyver sokszor nullát lőtt és ilyenkor nagyot rúgott vissza. Kétségtelen, hogy ez a fegyver sem volt tökéletes, de a legjobb puska sem találhat célba, ha célzás közben jobbról, balról lökdösik a csövét.”3 A magyarországi szabályozás sajátosan alakult. Mint láttuk, már az Ideiglenes Kormány is deklarálta a bűnösök felelősségre vonását. A szövetséges hatalmak és országunk között 1945. január 20-án Moszkvában aláírásra került a fegyverszüneti megállapodás. Ezt a megállapodást az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945. szeptember 13-án elfogadott 1945. évi V. törvény cikkelyezte be, mégpedig 1945. január 20-i hatállyal visszamenőleg. A fegyverszüneti egyezmény 14. pontjának rendelkezése, amely a téma szempontjából fontos: „Magyarország közre fog működni a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek letartóztatásában, az érdekelt kormányoknak való kiszolgáltatásában és az ítélkezésben e személyek felett."4 Itt meg kell állni egy gondolat erejéig és kiemelni a visszamenőleges hatályú törvényalkotás problematikáját. Amíg nem hallgattam jogot, csak laikusként voltam tisztában a jogalkotási folyamatokkal és a jogszabályok hierarchiájával. Egy jogszabály hatályával kapcsolatban is a hétköznapi ember gondolkodásával tudtam volna nyilatkozni. Arról, hogy „visszamenőleges hatály tilalma", nem is hallottam. 2 Ideiglenes Nemzetgyűlés 2. ülése. Idézet Révai József hozzászólásából. Kossuth Könyvkiadó 1984. 3 Major Ákos 1988.141-141. 4 1945. évi V. törvénv Moszkvában az 1945.évi ianuár hó 20. naoián kötött feawerszüneti eavezménv becikkelvezéséről .§ 14. Dont 131
